Az európaiak érzik a szankciók káros hatását

A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Süli János, a körzet országgyűlési képviselője elmondta, ilyen vidék-járásra nem csak kampányidőszakban van szükség. Most több okból is fontos a lakosság aktuális tájékoztatása. Mert háború van szomszédunkban, várjuk az uniós pénzeket, közben Magyarország ellen eljárást folytat az Európa Unió, s a háború következményeként elszabadult a villamosenergia, a gáz, és az élelmiszerek ára is.

Orbán Balázs, miniszterelnökség politikai igazgatója ezt azzal folytatta, hogy a kormány döntésének értelmében nemzeti konzultáció indult az ukrán-orosz háború kapcsán az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók helyzetéről, állásáról. Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, Magyarország az első pillanattól kezdve határozottan elítélte ezt az agressziót, és egyértelműen a béke pártjára állt. Az európai közösség pedig egyre inkább az Oroszországgal szemben kivetett gazdasági szankciók elfogadásával próbálta a békét kikényszeríteni. Eltelt több mint fél év, és azt látjuk, hogy a szankciók hatására a béke nem állt helyre, az orosz-ukrán háború tovább folytatódik. A szankciók nem az agresszor Oroszországot kényszerítették térdre, hanem az európai gazdaságot.

Több olyan területen érvényesítik ezeket a büntető intézkedéseket Brüsszelben, mint például az energetika, amelyben Európa törpe, Oroszország pedig óriás. Olyat pedig még nem látott a világ, hogy energia területén egy törpe képes lenne szankcionálni egy óriást. Ennek következtében az energiaár, az áram és a gáz díja az egekben van, emiatt hatalmas inflációs nyomás alatt állnak a közép-európai országok. A béke reménye pedig távolabb van, mint az első pillanatokban volt.

Brüsszelből senki nem kérdezte meg az európaiakat hogy egyetértenek-e a szankciók bevezetésével, ezek közül melyek bevezetését tartják inkább károsnak a saját országokra nézve. – Tekintettel arra, hogy a szankciók nem demokratikus döntés következtében váltak részeivé az európai mindennapoknak, itt az ideje, hogy Magyarországon megkérdezzük erről az embereket – hangsúlyozta Orbán Balázs. – Ezért indítottuk a nemzeti konzultációt, ezért kezdjük el az országjárást, és bátorítunk mindenkit arra, hogy mondja el véleményét. Töltsék ki a nemzeti konzultációt, küldjék vissza, akár papíralapon, akár online azt Magyarország kormányának!

Hozzátette, a szankciók megújításának ideje a közeljövőben esedékes, és fontos, hogy ebben a kérdésben a kormány erős mandátummal, felhatalmazással, a magyar emberek határozott véleményével rendelkezzen.

Egy kérdésre válaszolva Orbán Balázs elmondta, időről időre felmerül Brüsszelben, hogy a nukleáris energiát is szankció alá kellene vonni. Ez teljes mértékben ellentétes Magyarország érdekével. Mert a paksi atomerőmű működése és a Paks 2 beruházás folytatása Magyarország energiabiztonsága szempontjából, és a rezsicsökkentés fenntartása szempontjából kulcsfontosságú. Ezért Magyarország kormánya az első pillanattól kezdve nagyon határozottan ellenzi a szankciók kiterjesztését a nukleáris energiára, és ebben is megerősítést kérnek az állampolgároktól.

A miniszterelnökség politikai igazgatója beszélt a szankciók káros hatásáról, s elmondta azt is, hogy a lakosság érdekében mindent megtett, megtesz a kormány, annak ellenére, hogy az energiaárak hatszorosára, tízszeresére nőttek, s emiatt több ezermilliárdos kiadás jelentkezik magyar költségvetésben. Míg sok országban felmerül a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán energia, nálunk ez nem okoz gondot. Lesz elég gáz, lesz elég villamosenergia ahhoz, hogy télen se az iparnak, se a lakosságnak ne legyen problémája. A gáztárolók az Európában legmagasabb töltöttségi szinten vannak, vissza is vásároltunk gáztározókat, sikerült megvédeni a török áramlatot, így délről hosszú távú szerződés révén hozzájutunk az orosz gázhoz.

A miniszterelnök – folytatta – négy területet határozott meg, amelyből nem engedhetünk. Egyik a rezsicsökkentés. Minden család az átlagfogyasztás erejéig rezsicsökkentett áron hozzájut a földgázhoz és a villamos energiához. Így átlagosan 181 ezer forintot kap minden család. Ennek költségeit a költségvetés átvállalja.

Egy másik terület a családtámogatás. Az elmúlt években egy olyan családtámogatási programot építettek fel, amelynek következtében nőtt a gyermekvállalási kedv. Ezt továbbra is támogatni kell.

A harmadik kérdés a nyugdíjak reálértékének megtartása. A tizenharmadik havi nyugdíj, az infláció-kompenzáció és a gazdasági növekedésből adódó kompenzáció szolgálja ezt.

Negyedikként említette a miniszterelnökség politikai igazgatója munkahelyteremtést, a munkahely védelmét. – Mert bármilyen válságos helyzetbe kerülünk, megengedhetetlen – mondta –, hogy a családtagok ezrei, tízezrei elveszítsék munkájukat, megélhetésüket. Ha a magán munkaerőpiac nem képes foglakoztatni őket, akkor az államnak kell munkaalkalmat biztosítani. Jelenleg nem tartunk itt, csak egy kicsit emelkedett a munkanélküliség, még jóval 4 százalék alatt van. A legkedvezőbb, 3,2 százalékról néhány tized százalékot emelkedett.