Érdekes előadások a Magyar Tudomány Napján

A Magyar Tudomány Napját idén immár nyolcadik alkalommal, tudományos előadássorozattal ünnepelték a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. A patinás épület könyvtártermében Ódor János igazgató köszöntője után a múzeum gyűjteményeit feldolgozó szakemberek aktuális kutatási témáikból tartottak rövid, pezsgő, érdekes előadásokat.

A sort a néprajzzal foglalkozó Fuksz Márta kezdte, ő doktori témájához kapcsolódóan a szekszárdi borvidék társadalmi, gazdasági szervezeteit mutatta be. Őt követte Lovas Csilla, aki a múzeum vármegyeházán lévő részében, a Mattioni Eszter újrafelfedezése című, az itt inkább csak hímesköveiről ismert festőművész munkásságát láttató időszaki kiállítás kurátora, Mattioni pályakezdésének kritikai visszhangjairól beszélt.

T. Konkoly Lilla pergő, érdekes előadása arról szólt, hogyan alakult meg a szervezett anya- és csecsemővédelem Tolna megyében. Kezdetben fontos volt a korabeli hiedelmek, babonák elleni küzdelem, majd – elsőként Pakson – megalakult a kisebb településeket is ellátó Zöldkeresztes program, Lengyelben pedig gróf Apponyi Sándor magánkezdeményezésére a Stefánia Szövetség, amely napközit, tejkonyhát is nyitott.

Mácsainé Iván Éva Tolna megye sportmúltjával foglalkozott. Kezdetben, 1840-ben lövésztestületek alakultak, 1860-ban a Csörge tó volt a vízisport központja, ahol úszóversenyek is voltak, majd dr. Boda Vilmos 1873-ban, az országban ötödikként, megalakította a Szegzárdi Önkéntes Tornász és Tűzoltó Egyletet. Szó volt az előadásban korcsolya-bálokról jégünnepekről, meg a kezdetben női sportnak számító teniszről. Az első világháború előtt a labdarúgó sport is beindult, az első focimérkőzés 1912-ben volt Szekszárd és Bonyhád csapata között.

Csapai János arról beszélt, miként tükrözte Sárközben a házak helye, alakja a gazdagságot, a társadalmi helyzetet. A módos gazdák a központban, míg a zsellérek, kevésbé módosak – így mondták – a síkon építkeztek. S változott a házak mérete, funkciója, lett a szabadkéményes konyhából füstölő.

Vindus Melinda a múzeum Szent Benedek kegyérméket tartalmazó gyűjteménye kapcsán arról beszélt, hogyan élt, mit tett Nursiai Benedek, aki félezer évvel Krisztus születése után megalapította saját kolostorát – a bencés szerzetesrend anyakolostorát – Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén.  

A régészeti témákban főként a középkor dominált. K. Tóth Gábor a Szekszárd-palánki török palánkvár környékén előkerült fémleletekről beszélt. Dr. Vizi Márta, aki régóta kutatja az 1600-as években elpusztult mezőváros, a Decs határában lévő Ete múltját, az ott fellelt szemeskályhák és elemeik kapcsán, a volt város lakóinak életébe, gazdasági helyzetébe engedett bepillantást.  

Dr. K. Németh András egy korábban kevésbé vizsgált időszak, a tatárjárás Tolna megyei emlékeit gyűjtötte össze, Cövek Attila pedig arról beszélt, a Fadd környékén lévő, korábban kevésbé ismert lelőhelyen, egy hajdani Árpád kori szálláshelyen, miként sikerült fémkeresős vizsgálatokkal fontos új ismeretekre szert tenni.

Dr. Szabó Géza pedig a bronzkorról beszélt, egy mucsi lelőhelyen talált kincslelet, bronzkori női viselet rekonstruálása alapján.

Az előadássorozat érdekes, izgalmas információkkal gazdagította a hallgatóságot, felvillantva egy-egy gyöngyszemét a megye gazdag múltját tükröző értékeinek. Ezek adják majd a múzeum következő évkönyvének gerincét, amely részletesebben, tartalmazni fogja a Magyar Tudomány Napján elhangzott előadásokat is.