Elhibázott döntések tömege határozta meg a magyar gazdasági fejlődést

Gazdasági témájú előadással folytatódott a közkedvelt szekszárdi Léleképítő programsorozat, amelynek hétfő esti vendége Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár volt. Előadására megtelt a Garay János Gimnázium díszterme. Tóth Csaba Attila, a Léleképítő házigazdája az esemény bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy a professzor a Magyar Igazság és Élet Pártja által szervezett Bocskai Szabadegyetemen sok évvel ezelőtt már tartott előadást Szekszárdon.

A közismert közgazdász bevezetésképpen megosztotta a jelenlévőkkel, hogy annak idején nemmel szavazott az uniós csatlakozásra és azt is, hogy miért. Mint mondta, nézetét egy Nagy-Britaniában A király meztelen címmel megjelent elemző könyv alapozta meg, amely az Európai Unió bővítésének okairól szólt. Vagyis hogy Nyugat-Európa országai korábban csaknem valamennyien gyarmattartó országok voltak, amelyeknek idővel megszűntek a gyarmataik és szükség volt további piacokra, munkaerőre. 

– Nem arról volt tehát szó, hogy a csatlakozó államoknak kedvezzenek, sokkal inkább a saját érdekeiket képviselték – vélte a professzor, akinek az előadása három fő téma köré épült. Szó volt a rendszerváltás hatásáról az elmúlt évi és a mai gazdasági helyzetre, de beszélt a társadalom, illetve a gazdaság állapotáról is.

A rendszerváltozáskor elhibázott döntések és az ezt követő negatív hangulat okai között említette meg a hazai privatizációt, amelyre szerinte nem volt példa a régióban. Nem mérték fel ugyanis a nemzeti vagyont, így senki sem tudta, pontosan milyen tulajdona van az országnak. Egy fura szemlélet is nehezítette az ekkori helyzetet, amely úgy hangzott: az állam a legrosszabb tulajdonos. Csath Magdolna úgy vélte, ahogy az állam, a magánvállalat is lehet rossz tulajdonos, hiszen ha nem így lenne, soha nem menne tönkre egy magáncég sem. Emiatt akkoriban minden állami vállalatot értékesítettek, bármilyen áron, sokszor fillérekért. 

Emellett az akkori gazdasági vezetés szerinte ott hibázott, hogy túlzásnak tartotta a hazai ipari vállalatok számát és nagyságukat, így megszüntetésük mellett döntött. – Napjainkban pont azt láthatjuk, hogy arra hajt az ország, hogy minél több nagyvállalat telepedjen le itt – mutatott rá a harmadik alapfilozófia helytelenségére, amely szerinte elfogadhatatlan volt.

Mindezek miatt az állami vagyon olyanokhoz került, akik nagyválallati vezetőként korábban is "helyzetben" voltak, így átmentették magukat az egyik rendszerből a másikba, pedig a V4 országok közül a többi háromban kifejezett jogszabály volt arra, hogy aki a múlt rendszerben kiemelt pozícióban volt, nem vehetett részt a privatizációban. 

Mint Csath Magdolna rámutatott, az eredmény még ennél is szomorúbb volt: a privatizációval kieső állami bevétel 1990 és 1996 között akkori értéken elérte a 30 milliárd dollárt, amelyből a teljes magyar államadósságot ki lehetett volna fizetni. Megjegyezte, az akkori miniszterelnök, Antall József kifejezetten elutasította a lehetőséget, hogy a hazai államadósságot csökkentsék vagy átütemezzék, amelynek hatására minden gazdasági mutató a mélybe zuhant akkoriban. Óriási munkanélküliség alakult ki, tönkrement a mezőgazdaság és ugrásszerűen meggyorsult a népességfogyás, amely kétezerig volt igazán szembetűnő – hangzott el a rendszerváltozás hosszútávú gazdasági hatásairól.

A jelenlegi legnagyobb problémák között említette a születéskor várható élettartamot, amely az unióban a legalacsonyabbak között van, különösen a férfiakat illetően. Szerinte ezen mindenképpen változtatni kellene, az okokat feltárva. Úgy látja, többet kellene költeni az egészségre, amely idővel magával hozná az ország gazdasági fejlettségét is. A jelenlegi gazdasági helyzet hátteréről is beszélt, érintve az utóbbi időben bekövetkező inflációt. Jóslatai szerint az áremelkedés folytatódik még az idei évben, várhatólag jövőre csökkenhet jelentősebben. Utóbbit, mint mondta, alátámasztotta a nemzetközi valutaalap, az IMF is, hozzátéve, ez a háború mielőbbi befejezésének függvénye is. 

Csath Magdolna praktikus tanáccsal is ellátta a hallgatóságot, akiket a karácsonyi bevásárlásokkal összefüggésben óva intett a hitelfelvételtől, ugyanis egyelőre még tovább növekedhetnek a hitelkamatok, ez pedig gondot okozhat a törlesztésnél. Ez ügyben szerencsére pozitív tendenciáról is beszámolt: tájékoztatása szerint ugyanis a hazai adósságszint európai viszonylatban az átlag alatt van, ami több környékbeli állammal ellentétben azt jelenti, hogy nálunk a nemzeti jövedelem magasabb, mint az adósság.