Fontos kérdések: uniós pénzek, szankciók, tanári bérek, Paks II

Kihívások, célok, feladatok címet adták a találkozónak, amelyen Böröcz Máté, az MCC szekszárdi vezetője volt a beszélgetés moderátora, s arról szólt, milyen kihívásokkal kell megküzdenie 2023-ban hazánknak, illetve, hogy mik az aktuális feladatok, amelyekkel a kormány középtávon szembenéz.

Gulyás Gergely először a szekszárdi bort és az itteni borászokat méltatta, mondván, ha a rendszerváltoztatást követően minden ágazat olyan sikeres lett volna Magyarországon, mint az itteni borászat, akkor most Svájccal versenyeznénk.

Ezt követően – mint legaktuálisabb témáról – az elmúlt napok tragédiájáról, a törökországi földrengésről szólva a mentési munkában résztvevő magyarokról beszélt. Ők, mondta, elsők között értek oda, s eddig 27 embert mentettek ki a romok alól.

A moderátor következő kérdése úgy szólt: mi az oka, hogy Brüsszelben nem szeretnek minket, magyarokat?

Ennek oka, hogy a választók szavazatai alapján négyévente egy erős, nagy, konzervatív párt uralja az országban a belpolitikát, s ez nem vált ki tetszést Brüsszelben. Emiatt – folytatta Gulyás Gergely – az unió megpróbál megfélemlítési eszközökhöz nyúlni, s napjainkban ennek a zsarolásnak tanúi vagyunk. Meglennénk európai uniós pénzek nélkül is, tette hozzá, de természetesen nem ez a célunk, ezért teszünk meg mindent, hogy az összes uniós forrást megszerezzük. 

A miniszter cáfolta azt az állítást, hogy az ország fejlődésének az uniós forrás az alapja, ugyanis a kapott pénz – ha leszámítjuk a befizetést – a magyar nemzeti jövedelemnek 1,4 százaléka. 
Többször felmerül bizonyos helyeken a következő kérdés: Mi jobb, az unióban maradni, vagy kilépni?

– Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája, s nem a kapott támogatás miatt, hanem azért, hogy Magyarország része legyen annak az egységes schengeni térségnek és egységes piacnak, amely a hazai gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen. Az Európai Unió egy jó találmány, de ahogy ma működtetik, az sajnos nem jó. 

Szóba került az orosz-ukrán háború kapcsán a szankciós politika is. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, azoknak, akik kitalálták, megtérül, ha feltételezzük, hogy az Egyesült Államokban találták ki. Európának egy rossz ötlet, rossz üzlet volt, mondta, ugyanis az oroszokkal szembeni szankciónak szánták, de ezen az oroszok csak nyertek, mert sikerült egekig növelniük a kőolaj és a gáz árát.

– Ez összefügg az inflációval, vagy a hazai kereskedelemben az árak ugrálása csak a boltok trükközése? – kérdezte Böröcz Máté.

– Jogász vagyok és nem közgazdász – kezdte válaszát Gulyás Gergely –, de azt biztosan tudom, hogy az energiaárak emelkedése mindenre kihat. A mi energiafüggőségünk pedig lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. Ez a kommunizmus rossz öröksége, de 2010 óta változtattunk ezen, így ma már Szlovénia kivételével minden szomszédunkkal csővezetéken össze vagyunk kötve. Viszont a szállítási kapacitások nem épültek ki Európában, s ennek megfelelően a földgáz 85 százalékát ma is Oroszországból kapjuk, és kőolajból sem állunk sokkal jobban. A magas inflációnak ez az egyik oka, másik pedig az árfolyam gyengülése, amit talán most sikerül megállítanunk. 

A villamosenergia kapcsán szóba kerül Paks 2. Itt megemlítette a miniszter, hogy a működő paksi blokkoknak köszönhető, hogy ezen a téren nincsenek gondjaink, mert az legolcsóbb, leginkább környezetbarát és legmegbízhatóbb energiaforrás. Paks 2 építésével jelentős csúszásban vagyunk, folytatta, s ha most valóban sikerül elkezdeni az építkezést, akkor remélhetően 2032-ben kezd működni a két új blokk. Nehézséget jelent, hogy nem csak orosz technológiával épülne, hanem uniós cégek is közreműködnének. Ezek most is szeretnének részt venni a bővítésben, de nem tudni, hogy kapnak-e államuktól erre engedélyt. 

Végezetül az MCC szekszárdi képző központjának vezetője azt kérdezte: Miként értékeli Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium szerepét az oktatási rendszerben?

– Hihetetlenül jó volt szinte mindenütt, ahol magyarok élnek, ezt a nemzeti alapokon álló, tehetséggondozással foglalkozó oktatási hálózatot létrehozni, amely támogatja a tehetségeseket tíz éves kortól az egyetemi éveken át, akár a PhD megszerzéséig. Minél több ilyen képzési központra van szükség Magyarországon. 

Végül a közönség kérdései következtek. Egyik úgy szólt: Mi lesz, ha a Siemens nem működik közre Paks 2 építésekor? 

A miniszter azt felelte, ha a német kormány nem engedi, hogy a cég a tervezett munkát elvégezze, még nem jelenti azt, hogy a bővítés nem épül meg. Van 3-4 olyan nyugat-európai cég, amely a Siemens szerepét át tudja venni. 

Horváth István országgyűlési képviselő a meglévő négy blokk üzemidő hosszabbításával kapcsolatos tervekről érdeklődött.  A válaszban benne volt, hogy a mostani atomerőmű működésének ideje 60 – 70, akár 80 év is lehet. 

A szekszárdi országgyűlési képviselő ezt követően egy ígéretet tett. Utalva arra, hogy mikor Baranyában, a Mecseken, a tiltakozás miatt nem épülhetett meg a NATO radarállomás, itt Medinán megvalósíthatták, azt ígérte, ha Debrecenben a kínai akkumulátorgyárat az ottani ellenkezés miatt nem sikerül felépíteni, ő jelentkezne, hogy itt a térségben azt megpróbálná megoldani. Ezt a bejelentést a jelenlévők tapssal köszöntötték.

A miniszter válasza úgy szólt, ezt köszönettel veszi, de jobb lenne, ha az eredeti terv szerint sikerülne megoldani, mert a változtatás a beruházás csúszását okozná.

Következő téma az oktatás és az egészségügy volt, melynek kapcsán a miniszter azt mondta, száz százalékig egyetért azzal, hogy méltánytalanul alacsonyak a pedagógusbérek, s bár azokat a legnagyobb arányban ők emelték az eltelt 12 évben, az elmaradt azoktól a béremelésektől, amelyek az országban végbementek. Ezért, folytatta, jogos az elégedetlenség, mert mindannyiunknak érdeke, hogy aki a jövőben a pedagóguspályát, hivatást választja, ne gondolja azt, hogy a szegénységet is választania kell. Emiatt kötöttek egy olyan megállapodást az Európai Unióval, amely szavatolja, hogy 2025. január elsején a pedagógusbér átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz. Ehhez viszont a pénzek visszatartásának meg kell szűnni.

Az egészségügyben sikerült méltó magas béreket megállapítani, folytatta, a rezidenseké is több mint 600 ezer forint, s van orvosi fizetés 2 millió fölött. Elmondta, sikerült a hálapénzt is kivezetni, az ügyeleti rendszerrel kapcsolatos vitákat is lehet rendezni, az eddigi széttagolt rendszer helyére pedig egy világos irányítási rendszer kell.