Nem az évszázad üzlete

2023.03.30. 07:00

Egy üveg szikvíz árából régen még hat kiflit vehetett a szódás

Édesapjának megígérte, hogy folytatja a szódakészítést, és így is tett Tanács Géza. A faddi kisüzemet 2015-ben vette át és bővítette. Ma már 15 településen látja el ezt a szolgáltatást, akkor is, ha tudja: a szódakészítés nem a 21. század üzlete. Építőipari vállalkozása is van, így biztonságosan el tudja tartani a családját. Hobbija a régi szódásüvegek gyűjtése. Több mint kétszáz darabból áll a gyűjteménye.

Wessely Gábor

A szikvízkészítő szakma is lassacskán felkerül a kihaló félben lévő mesterségek listájára. Egyre kevesebb a szódás, mert egyre kevesebb a szódafogyasztó. A faddi Tanács Géza az előremenekülést választotta: több kisüzemet felvásárolt – vevőkörrel együtt – a környéken. De így se lenne egyszerű számára és családja számára a megélhetés, ha nem lenne egy másik vállalkozása. Jelentősebb bevételei építőipari tevékenységből származnak. 

Tanács Géza, ahogy apjának megígérte, megtartotta, sőt bővítette a faddi szódásüzemet. Fotó: A szerző fotója

– A szódakészítés nem a 21. század üzlete – mondja –, de édesapámnak halála előtt 2015-ben megígértem, hogy folytatom, amit elkezdett. Ő 1975 óta gyártott szódát Faddon, aztán Dunaszentgyörgyre is átjárt. 

– Előttem két út állt: vagy vegetálok, és várom, hogy jöjjön egy vevő a cégre, vagy bővítem a kapacitást, és én veszem át azok kisvállalkozását, akik már nem akarják folytatni. Ez utóbbit választottam. Az évek során hozzám került a szekszárdi Jantner és a tolnai Schaller szódás üzem is, és ma már vagy 15 települést látok el Bonyhádtól Őcsényig – fűzte hozzá Tanács Géza. 

Az egykori mesés jövedelmezőségről ma már szó sincs. A szóda iránti kereslet visszaesésének oka sokak szerint a palackozott ásványvizek megjelenése volt. Tanács Géza ennél árnyaltabban fogalmaz. 

– A kettő nem említhető egy lapon – hangsúlyozza –, aki ásványvizet akar inni, azt iszik, aki meg szódát, az azt. Igazi fröccs viszont csak szódával képzelhető el. Szerencsére fejlődnek a borászatok, s ők visznek magukkal minket, szódásokat is. Újra divat a rozéfröccs; szóval ne írjuk még le a szódát! Más kérdés a költséghatékonyság. Nem könnyű embert találni, mert általános munkaerőhiány tapasztalható a gazdasági életben. Mi magas bért fizetni nem tudunk, a munka viszont nehéz: töltés, pakolás, emelgetés, kiszállítás. Miközben a szóda literje negyven forintért adható el. Apám még egy üveg szóda árából tudott venni hat kiflit. Ma messze nem ez a helyzet. 

Egy, a háború idején készült kerámiabetétes ólomfejű szódásüveg a gyűjteményből. Fotó: a szerző felvétele.

A nagy múltú mesterség jelene szerényke, jövője bizonytalan. A múlt tárgyi emlékeit, a míves szódásüvegeket sokan gyűjtik. Tanács Gézának mintegy kétszáz darabból álló gyűjteménye van. 

– A legrégebbi egy 1898-as szódásüvegfej – mutatja –, több példányom az 1918–1920-as évektől kezdve van. A fejeket eleinte ólomból gyártották, később áttértek az alumíniumra, s ma már műanyag a fej is, a flakon is. 

– A II. világháború alatt, amikor kellett az ólom a lövedékgyártáshoz, kerámiabetétes szódásüvegfejek készültek. Így oldották meg az anyagtakarékosságot. Vannak ilyen darabok is a gyűjteményemben, s nagy becsben tartom a Fadd feliratú szódásüvegemet is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában