Pillantás a magasból

2023.04.19. 11:42

A világtörténelem első hőléggömbös bombázása

Az Őcsényben tartott Ballonpiknik 2023 konferencián a hőlégballon sport, a repüléstörténet jeles hazai személyiségei tartottak előadásokat. Közülük négyen portálunkkal is megosztották erre az alkalomra készített összeállításaikat. Olyan anyagokról van szó, melyek nemcsak a szakma, hanem ismeretterjesztő jellegük okán a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

Szeri Árpád

Az Őcsényben tartott Ballonpiknik 2023 konferencián a hőlégballon sport, a repüléstörténet jeles hazai személyiségei tartottak előadásokat.

Forrás: MW archív

Bakos Attila: Pillantás a magasból, a léggömb légjárás a kezdetektől a mai újkori léggömbrepülés kezdetéig

Szeretettel köszöntöm a „Ballonpiknik konferencia” minden kedves résztvevőjét. Örömömre szolgál, hogy a magyar légjárás, szép régi magyar nevén a léggömb (régebbi magyar nevén: léggolyó) repülés a témája ennek az előadásomnak.

Nemcsak légjáró barátaimnak szól, hanem azoknak is, akik szimpatizálnak a repüléssel és szeretnének minél többet megtudni ennek a természetes környezetünkhöz igen közeli, gyönyörű és érdekes légjáró sportnak a Magyarországhoz kötődő kialakulásáról.

A gázléggömb első tényleges katonai alkalmazására az 1789-es francia forradalmat követő első koalíciós háborúban (1792-1797) került sor, amikor a francia haderő 1794. június 2-án egy osztrák tüzérségi támadás közepette levegőbe emelte a Compagnie d’aérostiers (Léggömbösök társasága) I'Entreprant (A Vállalkozó) névre keresztelt, kötött gázléggömbjét.

A kosárban tartózkodó legénység feladata természetesen az ellenség hadmozdulatainak kikémlelése volt, amiről zászlójelekkel tájékoztatták az odalent tartózkodókat. Habár az új felderítőeszköz vitathatatlanul hasznosnak bizonyult, a szállításával és üzemeltetésével járó logisztikai problémák miatt egy ideig nemigen használták.

A világtörténelem első hőléggömbös bombázását 1848. augusztus 2-án hajtotta végre Velence ellen az osztrák császári hadsereg. Az elkövetkező évek alatt minden európai nagyhatalom megszervezte a saját katonai léghajós egységét:

Nagy-Britannia 1878-ban, Németország és Olaszország 1884-ben, Oroszország 1885-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia 1890-ben. Mivel a gáz előkészítése, illetve a ballonok feltöltése továbbra is nehézkes folyamatnak számított, bevetésükre csakis olyan helyszínen kerülhetett sor, ahol a gázutánpótlás folyamatosan és stabilan biztosítható volt.

Ez az oka annak, hogy a ballonok eleinte inkább az erődök védelmében kaptak hangsúlyos szerepet. A gázellátást biztosító eszközök mobilitása az 1910-es évek elején jelentős mértékben növekedett, miáltal a ballonkötelékek is képessé váltak a harctéri részvételre.

A léggömbrepülés hamar népszerű lett és híre rövidesen Magyarországra is eljutott. 1784. március 1-jén Domin József Győrben, augusztus 15-én Szablik István Pesten mutatott be léggömbmodell repülést. Az első magyar, aki léggömbbel a levegőbe emelkedett az országban, Menner doktor volt 1811-ben.

1902 januarjában egy előkészítő bizottság alakult, melynek nevében „Lisznyay Damó Tihamér műszaki tanácsos, dr. Konkoly-Thege  Miklós  miniszteri  tanácsos, országyűlési képviselő, a m. kir. orsz. Meteorológiai Intézet és az ógyallai csillagda igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, ifj. Tolnai Lajos, a m. Kir. Meteorológiai Intézet assistense, Neuschloss Ödön okl.
mérnök, gyártulajdonos” felhívást tett közzé, hogy „Alapítsunk Magyar Aëro-Club-ot”.

Ebben kiemelték a nemzet elmaradottságát a léghajózás terén és a haladás érdekében összefogást sűrgettek és a jelszavuk az Excelsior – Följebb – lett. A lelkes szervezők hatalmas erővet dolgoztak és sűrűn hangoztatták híressé vált mondásukat: „Az ember a föld meghódításában elérje a legnagyszerűbbet, urává lehessen a felettűnk kéklő légóceánnak.” A MAC (Magyar Aëro Club) hivatalosan 1902. marcius 2-an alakult meg öt alapító, százharminchat rendes és száz partoló taggal. Elnöke gróf Széchényi Béla, a magyar szent korona őre lett.

A MAC 1902. május 1-jén a Margitszigeten tartott megnyitó ünnepségen mutatta be az osztrák üzemben (Ballonfabrik Augsburg) gyártott, magyar tulajdonú, Turul nevet viselő, 1300 köbméteres, 3-5 személy szállítására alkalmas léggömbjét. Az első felszállást, mely a Margitsziget déli csücskéből történt, a Duna két partján több tízezren nézték végig.

1930. Megkezdi repülését a második magyar léggömb, a Hungária. Feladata leginkább meteorológiai mérőrepülés, és propagandacélokat szolgáló léggömbposta szállítása.

Hazánkban 1974-1976 között, a MÉM-RSZ (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat) kaposvári bázisán Gulyás Géza kezdte meg
a kísérleteket, kezdetben hiányos értesülésekkel, de nagy lelkesedéssel.

Budaörsön 1976. március 14-én a levegőbe emelkedett az első modell. 120 köbméteres léggömb volt – de már „élt”! Beigazolódott a hőléggömb építésének lehetősége itthon is. Megnőtt a lelkes segítők tábora. A modell elkészítésén még csak öten dolgoztak, most már nap mint nap újabb „megszállottak” jelentkeztek. Ekkor csatlakozott a csoporthoz Gyurkovics István mérnök is.

A sikerek alapján a Repülőgépes Szolgálat vezetői – Fazekas József akkori főigazgatóval az élen – körültekintő felmérő munka után a hőléggömböt népgazdasági hasznot hajtó eszközként ítélték meg. Hozzájárultak egy „igazi” hőléggömb, a Pannónia megépítéséhez. Megszaporodtak a feladatok.

A tervezés minden napja újabb és újabb problémát, megoldandó feladatot hozott a tervező Balikó Pálnak és segítőinek. Sok-sok kísérletezéssel, próbálkozással és számos módosítással, de egyre épült a „Panni". Újra meg kellett találni a megoldást olyan kérdésekre is, amelyeket máshol – esetleg hosszú évek munkájával – már kitaláltak, megoldottak. A szakirodalom akkor még nem volt hozzáférhető.

Végre óriási munka után elérkezett a várva várt nap: készen ált a Pannónia. Először a léggömbkupola készült el, hőlégfúvóval fújták fel. De a gondoknak még nem volt vége. A Pannónia egyszer „megvadult” és elszabadult. Szerencsére időben sikerült kimenteni az „érdeklődők” kezeiből. Ezután elkészült a fűtőrendszer és sok-sok változat után a (fém) gondola is.

1977 júliusában Egerben rendezték meg először hazánkban a sárkányrepülők nemzetközi találkozóját. A találkozón bemutatkozott a Balikó Pál és Gyurkovics István által tervezett, HA-001 lajstromjelű, 001/77 gyári számú, RSZ-02 Pannónia nevű első magyar hőlégballon. Igaz, kötötten emelkedett a levegőbe, kedvezőtlenül erős szélben, de ez is jó tapasztalatgyűjtés volt, és végül is siker.

1977. október 12-én Lengyelországban, Lódzban első ízben repült szabadon a Pannónia! A lengyel parancsnok mellett Gulyás Géza és Balikó Pál gyakorolt. Ez a repülés sok-sok munka méltó betetőzése volt.

A gyakorlati tapasztalatok szerint igen jól lehetett alkalmazni a léggömböket a megjelölt mezőgazdasági feladatokra: vetésterületek megfigyelésre, terménybecslésre, stb. A MÉM RSZ-nek elsődleges, óriási szerepe volt a hazai léggömbrepülés elterjesztésében.

Az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat)) Repülőklub 1977-ben márciusában alakult. Fazekas József Malév vezérigazgató-helyettes a klub közgyűlésén jelentette be, hogy beindul egy új repülési sportág, a léggömbrepülés. Fazekas József  támogatta az új sportág kialakítását, mely 1978 májusában a MALÉV-nél létre is jött.

Az 1979-es év változást hozott a léggömbrepülésben: a Magyar Honvédelmi Szövetség elismerte repülősportként. Az első nemzeti versenyre 1980-ban került sor Kiskunfélegyházán. Az I. Nemzetközi Hőlégballon Szakmai Találkozónak 1981-ben Őcsény adott otthont.
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában