Véres dráma Tamásiban: kivégezte sógorát, majd öngyilkos lett

100 ÉVE „harangkongatás tette figyelmessé Szekszárd lakosságát arra, hogy tűz van” – számolt be a természeti katasztrófáról a Tolnamegyei Ujság 1923. augusztus 4-i száma. „Az orkánszerü szélviharban mindenki riadtan szaladt az utcára és hamarosan megállapították, hogy a vasútállomás mögött elterülő földeken, a zsidótemető és a vágóhíd közt elnyúló szérüsorozat közepe ég. A tűzoltóság és a rendőrség, valamint számos vizhordókocsi a lehető legrövidebb idő alatt a helyszínén termett és pár órai megfeszitett munka után sikerült elfojtani a tüzet, amelynek három szérűn egybe hordott körülbelül húsz waggon búza és ennek a szalmája és törekje esett áldozatul. A húsz waggon gabonának a megsemmisülése a mai viszonyok között körülbelül százötven millió korona kárt jelent és a szerencsétlenség annál nagyobb, mert sok részes aratónak és részes cséplőnek egész nyári keresete ott veszett.”

100 ÉVE „megrendítő, véres családi dráma tartja izgalomban Tamási községet” – írta a Tolnamegyei Ujság 1923. augusztus 4-i száma. „Horváth János szigetvári mozdonyvezetőtől ez év tavaszán elvált a felesége. Az asszony fivéréhez, Kis lgnác tekintélyes tamási szobafestő mesterhez költözött. Kis szívesen adott menedéket az asszonynak, akit a férj többször kért a visszatérésre. Horváthné azonban nem akart vissza térni Szigetvárra. Horváth ezért este egy vadászfegyverrel el rejtőzött Kis udvarán és várta a faluból hazatérő festőt. Kilenc óra után jött haza Kis és amikor elhaladt az udvaron rejtőzködő Horváth előtt, az egyetlen lövéssel agyonlőtte. Amikor áldozata egyetlen jajszó nélkül össze rogyott, az asszonyok kiirtására indult. A lövés zajára Kisné is, Horváthné is az ablakon keresztül elmenekültek és fellármázták a szomszédokat. Csakhamar értesítették a vérengzésről a községi rendőrséget, akik Kis portáján a szomszédokkal űzőbe vették a gyilkos férjet. Amikor Horváth látta, hogy nincs menekvés, maga ellen fordította a fegyvert és a szájába lőtt. Haldokolva szállították a rendőrségre, ahol pár óra múlva kiszenvedett.” 

100 ÉVE esküvőről adott hírt a Tolnamegyei Ujság 1923. augusztus 4-i száma. „Ifj. Wilczek Sándor huszárfőhadnagy, tábori pilóta múlt hó 28-án kötött házasságot a szekszárd-belvárosi plébánia templomban Káldi Bebével, dr. Káldi Gyula szekszárdi közjegyző leányával. Násznagyok voltak: dr. Tanárky Árpád egészségügyi főtanácsos, szekszárdi kórházi igazgató főorvos és Zöld Márton földbirtokos. Az esküvői szertartást Virágh Ferenc belvárosi esperesplébános, pápai kamarás végezte.” Wilczek Sándor később, 1931-ben már mint Magyar Sándor  néven az országból elsőként repülte át leszállás nélkül – a Trianonban született békediktátum elleni tiltakozásul Justice for Hungary – Igazságot Magyarországnak! jelmondattal – az Atlanti-óceánt, Endresz György nevű társával együtt.

Hajdan című sorozatunk korábbi írásait ide kattintva olvashatja!