A ködszüret nálunk egyelőre nem ajánlott

A legtöbben útáljuk a ködöt. Rossz hangulatot idéz elő, egészségromboló és megnehezíti a közlekedést. Ám vannak a Földnek olyan pontjai, ahol örülnek neki, mert az év nagy részében nincs más csapadék az adott helyen, sőt ivóvizet is ködből nyernek.

Wessely Gábor

A nagyvárosok közelében nem tiszta a köd (Fotó: Shutterstock)

Ködszüret. Számunkra ez ismeretlen fogalom, máshol viszont rendszeresen gyakorolt tevékenység. Chile és Peru hegyei között, vagy a Közel-Kelet egyes részein, pár négyzetméternyi, arra alkalmas hálóval, akár több száz liter víz is gyűjthető a ködből. Tiszta helyeken tiszta a köd. Ám nagyvárosok vagy autópályák közelében a por, az égéstermékek, kipufogógázok szennyezik. Svájci kutatók most kidolgozták a tisztítás módszerét. Olyan – titán-dioxid és speciális polimerek keverékével bevont – fémhálót alkalmaznak, melynek segítségével a szennyeződés zöme (ideális esetben 90-95 százaléka) lebontható, eltávolítható.

A ködtisztításra a közéletben is nagy szükség lenne, régóta. Latinovits Zoltántól tudjuk – a Ködszurkáló című könyvéből –, hogy a színházi világban sem volt (bizonyára ma sincs) mindenki a helyén. Nem bírta megállni szó nélkül, ezért sok ellenséget szerzett. „Tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel szemben összeférhetetlen vagyok.” – mondta egy interjúban. Vajon eljön-e az az idő, amikor valaki végigballag a magyar pusztán a ködgyűjtő hálójával, és abban – a svájci tudósok nagy bánatára – nem talál semmiféle lebontandó szennyeződést? Csak kristálytiszta vízcseppeket…