Már nem fociztak, hanem emlékeztek a labdazsonglőrök

Jó negyven éve történt... Fiáth Tamás, a Bátaszéki Vasutas SK labdarúgó csapatának korábbi erőssége a település éppen megépült tornacsarnokát szemlélve arra gondolt: milyen hasznos lenne öregfiúk bevonásával egy színvonalas kispályás teremtornával erősíteni a nagyközség sportéletét.

A gondolatot tett követte, és az akkor még mindig a viszonylag ifjú korosztályba tartozó focista bebizonyította: szervező készségből is képes mintaszerű teljesítményt nyújtani. Arról, hogy mit is ért el már a kezdet kezdetén, a Tolna Megyei Népújság 1984. február 2-i számában adott értékelést Pálkovács Jenő újságíró: „Itt van jó sok példa, nemcsak a különféle professzionista teremtornákra gondolok én, fociban például, hanem az olyanra is, mint például a bátaszéki Barnevál Kupa.

De az ottani dolgozók ezt a futballmeccset – társvállalatuk dolgozóival együtt – Kakas Kupának keresztelték el. Persze, igen jól szórakoztak. Tudom, hogy volt harmadik félidő... Kár, hogy manapság egyre kevesebb helyen tartanak különféle baráti összejöveteleket.”

Mint a korabeli cikk bizonyítja, Fiáth Tamás magvetése szárba szökkent. Sőt, bőséges aratással örvendeztette meg a focirajongókat. Hiszen a Kakas Kupa nem kevesebb, mint harminckilenc alkalommal fogadta Bátaszéken a benevező labdarúgó csapatokat. Méghozzá nem is akármilyen gárdákat. Hiszen a kitűnő kapcsolatoknak köszönhetően bátaszéki, dunaújvárosi, siófoki és szekszárdi egyesületek kiválóságai – köztük válogatott játékosok! – léptek pályára az időközben nagyközségből várossá avanzsáló település létesítményében.

Szombaton újra összejöttek az aranylábú fiúk, közel negyvenen, akik annak idején számos mérkőzésen csaptak össze egymással, természetesen mindig példaértékű sportszerűséggel. Ám ez a találkozó most más volt, mint a többi. Hiszen eltelt negyven év, az izmok nem a régiek, a gyorsaság megkopott, hol itt, hol ott fáj... Így tehát az egykori labdazsonglőrök már nem a bátaszéki pályán, hanem a szekszárdi Pannon Market Zrt. tanácstermében, egy kellemes ebéden találkoztak egymással. A Tisztelt Olvasók bizonyára már ki is találták, hogy kakaspörkölt volt az ízletes menü.

Természetesen ott volt a vendégek között az alapító atya, Fiáth Tamás is.

– Sok mindenre gondoltam, de arra végképp nem, hogy a kezdeményezésem harminckilenc tornát él meg – árulta el. – Amúgy én csak útjára indítottam, később mások vitték tovább – tette hozzá szerényen. – Hogy miért éppen a Kakas Kupa névre kereszteltük? Egyszerű, annak idején a helyi Barnevál támogatott bennünket, ez a cég baromfifeldolgozással foglalkozott.

A tornán győztes csapatnak fődíjként egy élő kakas járt. A meccsek után vendégül láttuk sporttársainkat, jóféle kakaspörköltre... Így erősítettük nemcsak a sportkapcsolatokat, hanem a barátságot is egymással.

A szombati találkozó, ami Béres Vilmos, egykori csapat tag, továbbá Németh Nándor bátaszéki vállalkozó támogatásával valósulhatott meg, a régi szép idők felelevenítése, a nosztalgia, a vidámság jegyében zajlott. Ám azért akadtak megindító mozzanatok is. Hiszen a jelenlévők megemlékeztek azon társaikról, akik immár az égi focipályán vívják örökkévalóságig tartó mérkőzéseiket.

Az összejövetelt megelőző napon pedig a résztvevő csapatok képviselői a tisztelet virágainak elhelyezésével fejet hajtottak Tóth Miklós, az egy éve elhunyt főszervező bátaszéki sírjánál.