Sok a falopás, megindultak a csalók, tolvajok

Például a Sötétvölgyben levő erdőből a már korábban kitermelt és elszállításra váró több köbméternyi ipari akácfát lopták el. Az ügyben a szekszárdi rendőrök az orgazdát is elfogták. De sorolhatnánk a példákat, amikor a mezőőrök leplezték le a tolvajokat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) következetesen végzi a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletét. A hivatal szakemberei a tavalyi évben is számos ellenőrzést folytattak annak érdekében, hogy visszaszorítsák az illegális fakitermelést és kereskedelmet. A vizsgálatok összefoglalója alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas kockázatúvá vált, de több további vármegye esetében is történt változás.

A Nébih minden évben közzéteszi elemzését, amelyben az illegális fakitermelések és fakereskedelem alakulását vizsgálja megyei bontásban. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye már extrém magas kockázatú lett, de az azt megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.

Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyék magas kockázati besorolást kaptak. Somogy vármegye kivételével a többi vármegye kockázati besorolása egy kategóriát romlott. 
Bács-Kiskun vármegye közepesen magas kockázati besorolást kapott, mely egy kategóriányi javulást jelent a korábbi évek besorolásához képest.

Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak. Míg Hajdú-Bihar és Tolna vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult az előző évhez képest, addig Budapest kockázati besorolása egy kategóriát, míg Győr-Moson-Sopron vármegye két kategóriát is romlott.

A falopás felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, a Nébih az illegális faanyag kereskedelmi tevékenységet vizsgálja. Tekintettel arra, hogy az illegális fakereskedelmi tevékenység elleni kötelező fellépést az unió szintjén egységesen hirdették meg, így a szankciók és az alkalmazható intézkedések is elég széles körben lettek meghatározva. Az EU az illegális fakereskedelem visszaszorításával szeretné csökkenteni az erdőírtásokat, ezzel mérsékelve a klímaváltozás hatásait.

Az uniós szinten meghatározott szankciók: az illegális eredetű fatermékek elkobzása, az adott faanyag kereskedő tevékenységének felfüggesztése és tiltása, valamint a bírság. A hazai szabályozás szerint az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében ötvenmillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében ötszázmillió forint.

A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás során erre fény derül, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag tételeket. Az eljárás lezárását követően az ilyen tételeket – pályázati rendszer útján – ingyenesen átadja a hatóság önkormányzatok, egyházak és közhasznú szervezetek részére, akik azt a rászorulók számára továbbítják.