Hajdan

2023.11.12. 19:22

A legjobb száz között lenni rang és elismerés

Hajdan című sorozatunkban ismét visszatekintünk a régmúlt idők érdekességeire, fontos eseményeire Tolna vármegyéből.

Szeri Árpád

Illusztráció.

Forrás: Shutterstock

35 ÉVE a hazai vállalatok toplistáját közölte a Tolna Megyei Népújság 1988. november 12-i száma. A 4569 honi vállalat közül a száz legjobb cég szerepelt a lajstromban. „A legjobb száz között lenni rang és elismerés, izgalommal olvassák hát a gazdálkodó szervezetek vezetői. Tolna megye egyetlen vállalata szerepel ezen a listán, mégpedig a Szekszárdi Húsipari Vállalat: a bruttó termelési érték első félévi eredményei alapján a kilencvennyolcadik helyen állnak.”

35 ÉVE felavatták Magyar László szobrát Dunaföldváron – tudósított az eseményről a Tolna Megyei Népújság 1988. november 12-i száma. 
„Magyar László, a híres Afrika-kutató születésének 170. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget tartottak Dunaföldváron. A neves tudós elemi iskoláit végezte a nagyközségben, ahol a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus finanszírozásával a Magyar László-szoborbizottság és a helyi tanács egész alakos szobrot állítatott neki. A szobor leleplezése után Pusztai Gabriella, a lektorátus igazgatója a mű készítőjéről, a jelen lévő Mészáros Sándor Munkácsy-díjas szobrászművészről szólt, majd az alkotást átadta Dunaföldvárnak.”

35 ÉVE Mészöly Miklós, Szekszárdon született író egyik művéből közölt részletet a Tolna Megyei Népújság 1988. november 12-i száma. A tágasság iskolája című esszéjében az író ifjúkori emlékeit idézte fel a vármegye székhelyéről. „Volt Úri Kaszinó, de volt Legény Egylet is, Gazdakör, Iparos Székház. És mindegyik büszke a szagára. Sőt, annyira össze is csiszolódtak a különböző rétegek, hogy reflexeikben, az igényeik stílusában már-már hasonlítottak egymásra. Amire mindjárt azt mondhatnám: hogy nem is ideális? Igen – ha behunyom a fél szememet. Valahol az egész volt pudvás. Valamiféle öntudatlansággal pudvás. Lateiner városról lévén szó, pontosabban, ha az értelmiségre szűkítem, amit mondok – bár közös penész is volt bőven. Amíg én Szekszárdon éltem – 1938-ig –, Babits Halálfiai a látlelete szinte módosítás nélkül érvényes volt.”

Hajdan című sorozatunk korábbi írásait ide kattintva olvashatja el!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában