Terméskővel töltött vasalót is láthattak az osztrák vendégek

Egyre kevesebben vannak, ezért egyre jobban összetartanak. Az összetartás már határokon átnyúló módon is létezik. Látogatók érkeztek a tolnai kékfestő műhelybe az ausztriai Gutauból november 4-én.

Magyarországon már csak 4-5 aktív kékfestő mester illetve család van. Tolnán megoldott a staféta továbbadása: Horváth Tibortól és Horváth Tibornétól már át is vette a munka nagyrészét fiuk Horváth Balázs és menyük Horváth-Reha Erika. Rendszeresen járnak – portékáikat kínálva – ausztriai vásárokba is. Kapcsolatba kerültek a gutaui kékfestő múzeum igazgatójával, Alfred Attenederrel, aki most szakmai utat szervezett Magyarországra. 

Győri és bácsalmási kékfestőkhöz is elmentek, egy külön busszal, 16-an. S hogy mennyire komolyan veszik ezt a kézműves mesterségét, illetve a hagyományápolást az osztrákok, azt mutatja, hogy a delegációt maga a település polgármestere, Josef Lindner vezette.

A tolnai kisüzemben a németül kiválóan beszélő Horváth Balázs kalauzolta őket. Bemutatta a kelmefestés, mintázás, szárítás és vasalás menetét. Az 1810-ben alapított műhely gyakorlatilag egy működő ipartörténeti emlék. Rengeteg szép mintázófát (nyomódúcot) örököltek a felmenőktől, és megvan még a gigantikus vasaló is, ami leginkább egy elfektetett ruhásszekrényre hasonlít, amit terméskövekkel raktak tele.

Az osztrák vendégek sok élménnyel gazdagodva utaztak tovább.

Szellemi kulturális örökség

A tolnai kékfestő műhely 1810 óta működik. A családfő, Horváth Tibor nemrég kapta meg a Népművészet Mestere címet, felesége és fia népi iparművész. Az év nagyrésze termékelőállítással telik náluk, az értékesítés néhány nívós, kézműves nagyvásárban történik (Hévíz, Bécs, Bugac, Bábolna). Az UNESCO 2019-ben felvette a kékfestést az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló tanúsítvány néhány magyarországi kékfestő műhely is megkapta, köztük a tolnai. A szakmaszeretet megvan, a családi tradíció megvan, már csak a jövedelmezőségen kellene javítani annak érdekében, hogy a régi szép kézműves mesterségek ne tűnjenek el, hogy „fantáziát” lássanak bennük a kreatív fiatalok.