Felröppent a templomban egy gatyamadár

Hírekre, információkra éhesek az emberek. Természetesen az önféltés jellemző mindenekelőtt a homo sapiensre – merre mozdulnak a frontok, kimaradhatunk-e a háborúból –, de azért a felebarátaink felé is szívesen nyújtunk segítő jobbot, ha velünk már tutira minden rendben. Na jó; embere válogatja. Önzetlen kortársaink is akadnak – elvileg. 

Ebből kiindulva az sem teljesen igaz, hogy mindenki éhes a hírekre. A hét végén ezt megtapasztalhattam.

Testünkben sok folyamat automatikusan megy végbe

Kezdjük azzal, hogy a testünkben lejátszódó folyamatok jórészt tőlünk függetlenül mennek végbe. Jól is néznénk ki, ha nekünk kéne megszervezni, levezényelni azokat, ha ránk lenne bízva a vérképző és emésztőrendszerünk, a szívünk, májunk, tüdőnk, vesénk működtetése! Ám előfordul, hogy ez az automatikus működés nincs összhangban a társasági illemszabályokkal. Most is elengedett valaki egy galambot a vasárnapi misén. 

A legmeghittebb pillanatban egyszer csak hangtalanul, de érzékelhető módon felröppent a gatyamadár. Újságoltam otthon a feleségemnek: azt is sejtem, hogy ki lehetett; megmondjam? Nem vagyok rá kíváncsi – hangzott a válasz, szigorú eltökéltséggel. 

Elképesztő, hogy egyesekben mennyire nem működik az információéhség!