Lehet a művészet alkalmas eszköz a kenyérkeresésre?

Szent József nem volt Jézus vér szerinti apja, de ő nevelte fel. Ezért az egyház József-napon, március 19-én ünnepli az apákat. Apának lenni nem egyszerű dolog. Miben lehet engedni és miben nem a gyermek akarat(osság)ának? Ez a fő kérdés. 

Vannak, akik nem sokat meditálnak ezen, hisz apaságuk meghitt esztendeit nem otthon töltik, hanem kocsmában, börtönben, kupiban, játékgépek mellett vagy az önmegvalósítás kopár mezején. Akik nem ilyenek, azok töprengenek, tipródnak a gyengéd szigor és a gyengéd szeretet határmezsgyéjén téblábolva. Jó példa erre Salvador Dali apjának naplójegyzete: „Gondokkal és fáradtsággal teli huszonegy esztendő után végre úgy látom, hogy fiam bizonyos fokig képes lesz eltartani saját magát. Az atyai kötelezettségeket nem lehet olyan könnyen teljesíteni, ahogy azt az ember szeretné. Állandóan meg kell alkudni, és a szülő gyakorta jut el addig, hogy minden reményét feladja, és minden vágyáról lemond. Mi, a szülők nem értettünk egyet azzal, hogy Salvador teljes egészében a művészetnek szentelje magát, amire kicsi korától fogva elhivatottságot érzett. Mindmáig úgy gondolom, a művészet nem alkalmas eszköz a kenyérkeresésre. Semmi egyéb, mint kikapcsolódás, melynek üres óráinkban átadhatjuk magunkat. … De az érettségi után be kellett látnunk, festői elhivatottsága mindennél erősebb. … Ma ott tartunk, hogy egyezséget ajánlok fiamnak: iratkozzék be a Madridi Művészeti Akadémiára, … hogy a rajz professzora legyen.”