2024.04.14. 19:56
Jézus útján egy bérelt autóval: a Szentföldön nem szent a béke
Virágvasárnaptól húsvétig egy hetet Izraelben töltött dr. Balogh Béla. A 81 éves világutazó érezte a háború közelségét, de közvetlen életveszélyben sosem volt. Jézus életének állomásait járta végig, Názárettől Jeruzsálemig.
Jeruzsálem három vallás híveinek szent városa: a zsidóké, az iszlámhívőké és a keresztényeké. Tömegek vesznek részt a szertartásokon, a katonák, a rendfenntartók jelenléte békeidőben is megszokott. Hát még most, amikor – október óta – háborúban áll Izrael a palesztinokkal. Mindez nem tántorította vissza a 81 éves világutazót, dr. Balogh Bélát. A húsvét előtti héten megvalósította tervét: végig járta Jézus útját. (Csak az Izraelen belüli állomásokat érintette.)
Názáretből indult, megmerítkezett („megkeresztelkedett”) a Jordán folyóban, érintette több csodatétel helyszínét (víz borrá változtatása, özvegyasszony fiának feltámasztása, kenyérszaporítás stb.), és Jeruzsálemben, a keresztre feszítés helyszínén zárta, terveinek megfelelően a programját.
Nem került ugyan veszélybe, de sok jelből érzékelte, hogy nem szent a béke a Szentföldön. Egy hetet töltött ott.
– Virágvasárnap indultam – idézi fel a részleteket – ami egybeesett a zsidók purim ünnepével. Ekkor emlékeznek a perzsa fennhatóság alóli megmenekülésre, nagy bulival. Az idén persze nem volt fergeteges a jókedv, mert sok a halott és még mindig sok az elhurcolt, ki nem szabadított túsz. Én egy bérelt autóval közlekedtem Jézus útján.
– Milyen állomáshelyeket érintett?
– Názáret volt az első célállomás; Betlehembe nem mentem el. Felkerestem a kánai menyegző helyszínét, ahol az első csodatétel történt, a víz borrá változtatása, aztán Nain következett, ahol egy özvegy fiát támasztotta fel Jézus. Jártam a Tábor-hegyen, Tiberiásban, Magdalában, Tabghában, a Nyolc Boldogság hegyén, Korázinban, Kapernaumban, megmerítkeztem a Jordán folyóban, s a végállomás volt Jeruzsálem.
– Nem érezte magát veszélyben az út során?
– Nem, de nyilvánvalóan sok minden utalt arra, hogy háború van. Állig felfegyverkezett alakulatok meneteltek Jeruzsálem utcáin, viszonylag gyakran hallatszott vadászgépek hangja, főleg a Galileai-tó környékén. Azt minden alkalommal szerettem tisztázni, hogy zsidó vagy arab, akivel szóba elegyedtem, úgyhogy megkérdeztem az illetőt: hogyan mondják az ő nyelvén, hogy köszönöm. Ha azt mondta, hogy shukran, akkor tudtam, hogy arab. Ha azt mondta, hogy toda, akkor zsidó.
– Milyen nyelven kommunikált?
– Az angol nagyon jól használható, a német szinte egyáltalán nem, viszont meglepő módon az orosszal is több helyen boldogultam. Sokan vannak oroszországi kivándorlók, és ortodox templomok, kolostorok is működnek, melyekbe megkönnyítette a bejutást, hogy beszéltem a nyelvükön. (Dr. Balogh Béla ugyanis annak idején Kijevben szerzett diplomát.)
Budapesten él, felsőnyéki gyökerekkel rendelkezik, egy cikluson át a tolnai falu polgármestere volt. Rendszeres tart úti beszámolókat, s olyankor megvendégeli az érdeklődőket a nyéki kultúrházban. Most – várhatóan májusban – zsidó ételeket főz.
– Vetítéses előadást tartok majd – avat be a terveibe. – Az út két csúcspontját emelem ki ebben. Az egyik Yardenit volt. Ott folyik ki a Jordán a Galileai-tóból, s tart a Holt-tenger felé. Jézus megkeresztelkedésének helyszíne Jerikó környékén lehetett, ami palesztin terület. Oda most sárga, izraeli rendszámú autóval nem tanácsos átruccanni. Szamáriába, Hebronba, Betlehembe se mentem el emiatt.
– Bárki, egyszerű turista is megmerítkezhet, megkeresztelkedhet? Van ott pap?
– Nincs pap. Lehet fehér, hálóingszerű ruhát bérelni vagy venni, és meg lehet merítkezni a folyóban. Fontos, hogy a gatyát hagyja magán az ember, mert, ha belemegy a vízbe, a fehér lebernyeg átlátszóvá válik… Elég hideg volt a Jordán, de szépen, fokozatosan belementem, ha már épp ott voltam.
– S a másik kiemelendő helyszín?
– Az mindenképpen Jeruzsálem. Nagypénteken érkeztem oda. A muzulmánoknál ramadan volt, annak is a pénteki szent napja. De estefelé már a zsidók is készültek az ő szent napjukra, azaz a szombatra.
Az óvárosban hömpölygött a nép. Volt olyan utcácska, ahová nem lehetett bejutni, mert ömlöttek ki az arabok a szertartásukat követően, melyen 120 ezren vettek részt. Később megjelentek a pajeszos, kaftános zsidók ezerszámra, akik a Siratófalhoz igyekeztek. Mindemellett a keresztény papok, apácák és hívek is nagy tömegben vonultak az utcákon. Megnéztem a Bibliából ismert helyszíneket. Tapintható volt a múlt. Például a Gecsemáné-kert kétezer éves olajfái biztos, hogy látták Jézust.
Jövőre Homérosz útján indul el
Dr. Balogh Béla 1943-ban született Újpesten. Felsőnyéken nőtt fel, 6–14 éves koráig lakott ott, aztán tanulmányait folytatva elkerült. Diplomát Kijevben szerzett mikroelektronika szakon, 1967-ben. A műegyetemen doktorált, szintén mikroelektronikából. Szakmai pályafutását a Tungsramnál kezdte, s más, hasonló profilú cégeknél folytatta, 2003-as nyugdíjba vonulásáig. Közszereplőként is ismert, 2010-től 2014-ig Felsőnyék polgármestere volt. Budapesten él, családjával. Sokat utazik, lelkes „nyomkövető”. Tavaly Rejtő Jenő nyomában járt, Marokkóban, az idén Jézus útját követte, Izraelben. (Nagy élmény volt számára Kapernaumban rálépni arra a lépcsőre, amelyiken biztosan járt Jézus, illetve megnézni a Gecsemáné-kert kétezer éves olajfáit, amelyek láthatták a Megváltót.) Jövőre Homérosz útján indul el, Görögországban.