Szegbe harapott a szekszárdi kórház fűtője

100 ÉVE  József királyi herceg tisztelte meg látogatásával Hőgyész nagyközséget, hogy a hősök emlékének leleplezési ünnepét még fényesebbé tegye jelenléte által. József főherceg reggel 6 órakor indult budai palotájából autón, a gépet maga vezette. Pestmegyében a dunai töltésen és Fehérben Dunaföldvár és Cece közt nagyon rossz volt az út, a tolnamegyei határtól kezdve azonban kifogástalan, amit a fenség elismerőleg említett meg. Hőgyészen a kastély diszkapuja előtt a házigazda gróf Apponyi Géza üdvözölte a magas vendéget. Tizenegy órakor kezdődött a nagyvendéglő előtti téren felállított szobor leleplezése, amely egy rohamsisakos, kézigránátot dobó harcost ábrázol. (Tolnamegyei Ujság 1924. május 10.)

100 ÉVE Szekszárd város rendőri büntető bíróságához nap nap után tömegesen érkeznek feljelentések, hogy a külhatárban ismeretlen tettesek lekaszálják a búza és rozsvetéseket. A rendőrség erélyes vizsgálatot vezetett be a tolvajok kézre kerítése érdekében, Jó volna, ha a mezőőrök, akiknek időközben a fizetését is megjavították, nagyobb gonddal őrködnének a határban. (Tolnamegyei Ujság 1924. május 10.)

100 ÉVE Szekszárd város rendőri büntető bírósága egy nagyobb szabású halászati kihágásban folytat tárgyalást. F. hó 5-én több sióagárdi ember halászott a város határához tartozó holt Sárvizén. A varsákat, hálókat is lehelyezték, amikor a rendőrök tetten érték őket. A több millió korona értéket képviselő halászati felszereléseket és csónakot bűnjelként lefoglalták. Előadták, hogy a halászást a szóban forgó területen rendszeresen gyakorolják és e hónapban másfél mázsa halat fogtak ki a holt Sárvízből. (Tolnamegyei Ujság 1924. május 10.)

90 ÉVE A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága értesítette Szekszárd város polgármesterét, hogy május hó 27-én filléres gyorsvonatok érkeznek Szekszárdra Budapestről, Pécsről, Bajáról és Dombóváron-Bátaszéken keresztül Kaposvárról. Örömmel adjuk közzé ezt a hírt, mert a filléres vonatok valószínűen ismét többezer utast hoznak városunkba, amely igy bekapcsolódik az idegenforgalomba és ezen a réven nemcsak a helyszínen megízlelt szekszárdi bor jut újabb és újabb vevőkörhöz, hanem az ipar és kereskedelem számára is nyílnak kereseti lehetőségek. (Tolnamegyei Ujság 1934. május 9.)

90 ÉVE E hó 4-én kezdte meg Virág Ferenc pécsi megyés püspök tavaszi bérma körútját vármegyénkben. Regöly volt az első állomás, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták a főpásztort és elhalmozták a szeretet minden jelével. Délután hagyta el Regölyt és átment Tamásiba, ahol virágdíszben fogadta őt a község katolikus lakossága. Vacsora alatt a népművelési zenekar játszott, este fáklyásmenet tisztelgett előtte és a plébánia ablakai alatt a templomi énekkar adott szerenádot, amelynek keretében Kálnai Béla községi főjegyző lelkes beszédben köszöntötte a főpásztort, tolmácsolva a híveknek azt a kívánságát, hogy a templom megnagyobbítását elősegíteni szíveskedjék. (Tolnamegyei Ujság 1934. május 9.)

90 ÉVE A valóban példás vezetés alatt álló nagymányoki csapat vasárnapi meccse alkalmával nagy meglepetést szerzett, mert megverte a vezető DVAC csapatát. A közönség nem győzött eléggé gyönyörködni a mindkét csapat által mutatott elsőrendű játékban, amely az első félidőben eldöntetlen maradt. A gyönyörű akciók a második félidő közepéig sikertelenek maradtak, akkor azonban Orosz I. szép góljával Nagymányok megszerezte a vezetést. Bár a DVAC mindent elkövetett, hogy legalább kiegyenlítsen, az eldöntetlent sem bírta elérni. (Tolnamegyei Ujság 1934. május 9.)

60 ÉVE Szerdán kezdték meg a múlt évi eredmények alapján járó nyereségrészesedés kifizetését a Paksi Konzervgyárban. A gyár az elmúlt évben túlteljesítette eredménytervét, terven felül – a korrekciókat is figyelembe véve – több, mint másfél millió forint nyereséget ért el. A nyereségrészesedés címén 402 ezer forint kerül szétosztásra a dolgozók között. A nyereségrészesedés összege majdnem hét napi fizetésnek felel meg. (Tolna Megyei Népújság 1964. május 8.)

60 ÉVE A termelőszövetkezeti juhászatokban a bárányok elválasztása megtörtént, vagy ezekben a napokban fejeződik be. Ismeretes, hogy a közös gazdaságok egy része különféle okokra hivatkozva, a juhok fejesétől idegenkedik. Pedig ennek most lenne itt az ideje. A jelenlegi helyzeten, az illetékes megyei vezetés, a szövetkezeti vezetőkkel és tagokkal egyetértésben, változtatni akar. Több megfelelő intézkedés történt. Ezek közé tartozik, a juhfejési bemutató; amelyet hatvan termelőszövetkezeti állattenyésztő számára május 13-án az Alsótengelici Állami Gazdaságban tartanak. (Tolna Megyei Népújság 1964. május 12.)

60 ÉVE Szegbe harapott a szekszárdi kórház fűtője. A szeget nem a vasboltban vásárolta, nem is deszkából szedte ki. Ingyen jutott hozzá, mégpedig kenyérbe „csomagolva”. Azaz nem is csomagolva, hanem beledagasztva, belesütve. Szerencséje volt, mivel észrevette a kenyérben a centis kartácsszeget. És ha nem is veszi észre időben, kórházban dolgozik, gyorsan tudtak volna segíteni rajta. De mi történik, ha valaki mondjuk, Bograpusztán nyeli le a szeggel „fűszerezett” falatot? A kenyérfalatkát – benne a szeggel – behozták szerkesztőségünkbe. Ha esetleg hiányozna egy szeg a Sütőipari Vállalatnál, nálunk átvehetik. (Tolna Megyei Népújság 1964. május 9.)

40 ÉVE Tolna megye a „csigatermő” területek közé tartozik, az országnak ezen részén gyűjtik be a legtöbb éticsigát. Több mint húsz nagy céggel van a Tolna megyei Zöldért Vállalatnak szerződése, és mintegy tucatnyi azok száma, akik különféle vállalkozásban gyűjtik a csigát. A csiga jó kereseti lehetőséget ad, hiszen egy-egy személy naponta 20-250 kilót is összeszed. Vannak olyan csapatok, amelyek jól ismerik a terepet, főleg a Koppány és a Kapos mentét, patakok, csörgedező források vidékét, ahol a csiga jó tenyészhelyet talál. Szerdán egy kamiont raktak meg éticsigával, a cél Görögország, csütörtökön egy kamiont Törökországba küldtek. Szállítottak már egy- egy vagonnal Svájcba, Franciaországba is. (Tolna Megyei Népújság 1984. május 6.)

40 ÉVE Újabb száz hektár szőlővel gazdagodott megyénk egyik legjobb bortermő vidéke. A sióagárdi termelőszövetkezet befejezte a három évre tervezett telepítési programot. Szigetvári Mihály ágazatvezető a helyszínen irányította az utolsó hektárok telepítési munkáit. Tőle tudjuk, hogy a telepítés menetrendje a következő volt; az első évben 32,5 hektárral végeztek, a következőben 30 hektár újabb földterületre kerültek ki az oltványok. Az idén a maradék 37,5 hektárral kellett végezni még megfelelő időben.  (Tolna Megyei Népújság 1984. május 10.)

40 ÉVE Május 4-6. között Budapest volt a házigazdája a hexasakkozók IV. országos bajnokságának. Megyénket heten képviselték – eredményesen. Az A csoportban Sziráki az első bajnokság győztese kezdett legjobban: öt mérkőzés – öt győzelem. Különösen az ötödik győzelme volt értékes, hisz a bajnoki cím védőjét, Rudolfot késztette megadásra, s 1.5 pontos előnyre tett szert. Ekkor következett azonban a másik két Tolna megyei elleni mérkőzése: előbb Vámosi, maid Buzási is legyőzte az éllovast, s ezzel nemcsak saját pozíciójukat javították. hanem visszaadták Rudolfnak az esélyt a bajnoki cím megvédéséhez. A bátaszéki sakkozó élt is a lehetőséggel és sorrendben harmadszor nyerte el az országos bajnoki címet. (Tolna Megyei Népújság 1984. május 9.)

30 ÉVE Egyedülálló vállalkozást valósított meg a Bonyhádi Nyugdíjasklub: a tagság ugyanis – Szőts Antalné vezetésével – a Völgység 
fővárosában látta vendégül Baranya, Somogy és Tolna megyék, azaz a dél-dunántúli régió nyugdíjasklubjait. Összesen tizenegy szervezet fogadta el a meghívást, s ez azt jelenti, hogy a hét végén közel ötszáz időskorú adott egymásnak találkozót a városban. (Tolnai Népújság 1994. május 9.) 

30 ÉVE A Felsőnyéki Zöld Kör kezdeményezésére helyileg védett területté nyilvánított a község önkormányzata egy a Sió mellett fekvő harminc hektáros területet, a kolláti rétet. A védetté nyilvánítás előkészítésében közreműködött a Természetvédelmi Felügyelőség is. A réten mintegy kilencszáz tő mocsári és hússzínű ujjaskosbor található. Egy tő értéke a hatályos természetvédelmi rendelkezések értelmében tízezer forint. (Tolnai Népújság 1994. május 10.)

30 ÉVE 1906 óta tartanak Magyarországon „Madarak és fák napjá”-t. Az ötlet Hermann Ottótól, a neves ornitológustól származik, aki azt javasolta, hogy május egyik napját töltsék a gyerekek a szabadban. Az „egyik nap” az idén tizedike volt. Tegnap – ez alkalomból – Szekszárd öt általános iskolájának több mint száz kisdiákja kirándult a Sötétvölgybe.  (Tolnai Népújság 1994. május 11.)