Szép is az, amikor a boszival a Pókember vagy a Batman ropja

A gyerekek és a dolgozók mulatsága már évek óta a farsangi bál a szekszárdi 1. Számú Óvodában. Mint azt Sebestyén Györgyi intézményvezetőtől megtudtuk, a szülők többsége kölcsönzi a jelmezt, ám szerencsére mindig vannak olyan kreatív anyukák, apukák vagy nagymamák, akik saját kezűleg készítik a maskarát. – Az óvónők példát mutatnak, hiszen ilyenkor ők is beöltöznek, és jellemzően egyszerű, ám ötletes jelmezt viselnek – mondja a vezető.

Ebben az oviban a magyar farsangi hagyományokról szól ez az időszak. Kiszebábot, télűző ijesztő álarcokat készítenek a gyerekek, és farsangi mondókákat, dalokat tanulnak.

Jelmezes bált lényegében minden óvodában, iskolában tartanak, sőt, egyre több felnőtt közösség dönt úgy, hogy a gyerekekéhez hasonló maskarás mulatságot rendez. Ebben élen járnak a nyugdíjasklubok, de a Szekszárdon jelmezkölcsönzőt működtető Hegedűs Sándorné tapasztalata szerint előfordul, hogy névnapot, születésnapot is beöltözős bulival ünnepel egy-egy baráti társaság. A gyerekeknek való öltözetek közül egyértelműen a boszijelmezek a kedvencei, illetve néhány szép, régi jelmez: eperke, körte, kis virág.

A kislányok rengeteg hercegnőnek való darab közül választhatnak, a kisfiúkat jól megvarrt lovag, illetve szuperhős jelmezek várják. Vannak olyan óvodai csoportok, ahol a pedagógusok azt kérték, hogy a gyerekek állatnak, sportolónak, illetve táncosnak öltözzenek, a legtöbb helyen viszont szabad a vásár. Gyakran előfordul, hogy valaki határozott céllal érkezik az üzletbe, de aztán teljesen mást választ. Nem meglepő egyébként, hogy a fiúk többsége Batman, Pókember, tini nindzsa szeretne lenni. Ezt erősítették meg egy másik szekszárdi üzletben is, ahol eladásra kínálnak jelmezeket. Itt éppen uszályos hercegnői ruha felől érdeklődött egy vásárló, a tulajdonos szerint pedig természetes, hogy igyekszik beszerezni a kívánt darabot.

Vízkereszttől nagyböjtig

Vízkereszttől húshagyó keddig tart a farsangi időszak. A bál az olasz ballo, balare, azaz táncolni szóból ered, és feltehetően francia–német közvetítéssel jutott Magyarországra. A farsangot már a 15. században Európa-szerte megünnepelték. Magyarországon Mátyás király uralkodása alatt különösen nagy mulatságokat rendeztek, de XIV. Lajos korától számítjuk a mai értelemben vett bálozási szokások elterjedését. A bál hagyománya máig eleven, persze sokat változtak a körülmények. Régen illett meghívót küldeni az embereknek, akiket invitáltak a bálra, amelyek kizárólag zártkörűek voltak. Ma is vannak zártkörű bálok, ezekre ugyancsak meghívóval tudunk bemenni, de a legtöbbre szabad a bejárás. A bálokat a 18. században általában bérelt házaknál tartották, később azonban a kocsmák, vendéglők helyiségeiben, sátorral fedett udvarain zajlottak le. Régen az öltözetben is eltérés volt. Akkor az előkelő viselet elengedhetetlen volt, ma már lazább öltözetben is megjelennek ilyen eseményeken.