Történelmi sétát tettek a városban

Lovas Csilla muzeológus elmondta, hogy a séta során a város 19. század második felétől a 20. század második feléig terjedő jellegzetes képét próbálta megidézni. Az útvonalon sorra vették a megyeszékhely jelenlegi épületeit, azokat is, amelyek helyén korábban valami más volt.

– Talán a legérdekesebb részek azok, ahol már nem léteznek a régi, kultikus épületek, az akkori megyeszékhely hangulatát megteremtő Gőzfürdő, a Selyemgyár épülete, a Kaszinó bazár. Jó lenne, ha Szekszárd a városközpontjában meg tudná őrizni a megmaradt városias, romantikus, eklektikus, neoreneszánsz épületekkel gazdag magot, és az értékesebb épületek a külső részeken sem vesznének el – mondta Lovas Csilla muzeológus.

Pár nappal korábban „Kalandtúra pincétől a padlásig” címmel tartott rendezvényt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

Az 1901-ben épült múzeumot szerencsére nem érte bombatalálat, noha két világháborút is átvészelt. Lényegében eredeti állapotában tündököl. Az első állomás a félhomályos, ám rengeteg műtárgyat rejtő padlás volt, ahol több tízezer éves tárgyak is akadnak. Megfoghattunk egy mamutcombcsontot és -fogat; a mamutok annak idején Dunaföldvárig is eljutottak. Felemeltük egy őstulok szarvát és egy ősgímszarvas szarvtöredékét, de emberi koponyákkal is találkoztunk.

Az eszközök közül megismerkedtünk a tilolóval, amely a kender tisztítására szolgál, és a motringolóval, mely a fonalat göngyölíti. Találtunk malomkövet és ekét is.

Lent modernebb, mégis muzeális értékű tárgyak voltak soron. Van egy 1970-ig használt röntgen, valamint egy 1930-ból származó fogorvosi szék, melybe ma már csak félve ülnének bele a páciensek.

Borítókép: A Szent István téren is sok érdekes, nagy múlttal rendelkező, patinás épülettel lehet találkozni egy séta során