A régió legjelesebb népművészei alkottak

A kiállítást a Hagyományok Háza múzeumának vezetője, Szabó Zoltán etnográfus nyitotta meg, aki három évvel ezelőtt már cselekedett hasonlóképpen a Babitsban. Azt mondta: a friss kiállításon Tolna, Somogy és Baranya megye legjelesebb alkotói mutatták meg termékeiket. Kivételezettek, mert olyan dolgot tudnak, amit más nemigen tud, még a világon sem.

A Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezető igazgatójának, Zsikó Zoltánnak az alkotásokat meglátva első gondolata az volt: akármit akárkik tudnak csinálni, de valamit csak valakik tudnak. A tárlatot színes, szép kiállításnak nevezte. Emlékeztetett: a Babits ötvenesztendős, a kiállítást lebonyolító Tolna Megyei Népművészeti Egyesület pedig lassan huszonötödik születésnapját ünnepli, és örül, hogy előbbi aktívan részt vett utóbbi életében. Azt gondolja, a számos gyönyörűséges nemzetiségnek is köszönhetően Tolna megye, a Sárköz kulturális nagyhatalom, ami a megyeieknek, a Sárközben élőknek komoly tartást is ad a nagyvilágban.

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Komjáthy Ágnes elmondta: a regionális kiállításra a zsűri 418 művet jelölt ki az elbírált 572 munkából. Kilencvennyolc alkotóból tizenkilenc díjat kapott, valamint egy csoport is. A művészek a megnyitót követően a szakmai bizottság egyik tagjától, Lőrincz Etel népi iparművésztől hallhatták, hogy a zsűri milyen hibákra, illetve szép megoldásokra lett figyelmes a beérkezett munkákban.

Komjáthy Ágens arról is beszélt: az országos kiállításra márciusban kerül sor, és Szekszárdon dönt majd a zsűri, hogy a régióból mely művek kerüljenek fel Budapestre, az országos megmérettetésre.

A szekszárdi tárlat október 15-ig tekinthető meg, hétfőtől szombatig délelőtt tíz óra és este hat óra között.

Virágzásnak indult a népművészet

Szabó Zoltán jó hangulatú, lendületes tárogatómuzsikával nyitotta meg a kiállítást, aztán kész néprajzórát tartott. Úgy véli, a Kárpát-medencében 1850 után másodvirágzása indult a népművészetnek, mondhatni, kiszínesedett és például a népzene új stílusa ekkor jelent meg. A tizenkilencedik század második felében a tárgyalkotásban is óriási, szinte forradalmi változás történt. Ez az az időszak, amikor Európa fölfedezi magának, hogy van népművészete; Párizs és Bécs világkiállításnak ad helyet az 1870-es években. Budapesten a polgári kultúrába beépül a népművészet, az ilyen jellegű tárgyak gyűjtése. Az iparművészet is ráfókuszál a népművészetre, amit például a pécsi Zsolnay-gyár felemelkedése mutat.

Borítókép: A közönség nívós alkotásokat tekinthetett meg a kiállításon