Másfélszáz fejfedőt őriz a nagydorogi Kalap- és Sipkamúzeum

Megszokhattuk, hogy Fábry Sándor showműsorának Dizájn Centerében mindig különleges tárgyakkal, szerkezetekkel találkozhatunk. Ezúttal egy különleges gyűjtemény, a nagydorogi Kalap- és Sipkamúzeum volt a közkedvelt műsor vendége.

– Stockinger Artúr nagyanyja és a mi nagyapánk testvérek voltak, így ennek révén másodunokatestvérek voltunk, de sajnos ő már 28 éve nem él – számolt be a családi szálakról lapunknak Riedel Lóránt, a gyűjteményt gondozó testvérpár egyik tagja, akitől megtudtuk, a plébános 1974-től 1994-es haláláig élt és szolgált Nagydorogon, ahol nagy szeretetnek és tiszteletnek örvendett és örvend ma is, sok évvel halála után. 

Kultúra iránti érzékenységét, gyűjtőszenvedélyét családjától örökölte, érdeklődéssel tanulmányozta a különböző népek jellegzetes vonásait és az embertípusokat, ezért is utazott olyan sokat. Hazai és külföldi utazásai alkalmával mindig egy-egy újabb kalappal, népviseleti tárggyal gazdagította gyűjteményét, amelyet szívesen viselt, mutatott be a helyieknek is nagydorogi sétái során, akik ki is próbálhatták azokat. Stockinger Artúrt utazásaiban, gyűjteményének gazdagításában az Egyesült Államokban élő jezsuita unokatestvére, Cser László is segítette, akinek támogatásával többfelé, így például Kínába is eljutott.

Riedel Lóránttól megtudtuk, a plébános rájuk hagyta a gyűjteményt, amelyből egy kiállítást rendeztek be a helyi önkormányzat segítségével az öregek otthonának néhány termében. Az 1995-ben megnyitott Kalap- és Sipka Múzeum eleinte ötven fejfedőből állt, amelynek száma az azóta eltelt évek alatt 150-170-re bővült, hiszen a környékbeliektől és számtalan helyről érkeztek számukra darabok. A gyűjtemény hamarosan kinőtte eredeti helyét, 2006-ban költöztek át a községi könyvtár melletti önálló épületbe, ahol immár három termet megtöltenek a különböző nemzetiségek fejfedői, öltözetei. Utóbbiak között a magyar népviseletet, subát, szűrt, farkasbőrből készült kuruc viseletet, a parádés kocsis öltözetét, kolumbiai indián, skót és a felvidéki asszonyviseletet is megismerhetik az érdeklődők.

A kiállítás jellegzetessége, hogy a falakra kontinenstérképeket festettek, a kalapokat pedig egyforma fehér fejekre, származásuk szerint a megfelelő ponton helyezték el, megkönnyítve ezáltal a látogatók néprajzi tájékozódását. Riedel Lóránttól megtudtuk, a gyűjteményben többnyire népviseleti kalapok, sapkák láthatóak, Európától egészen Ausztriáliáig. A kiállítás darabjai között a kínai rizsszedők kalapjától a mexikói sombrero hétköznapi és ünnepi változatán át a közép-afrikai kígyóbőr kalapig számtalan izgalmas fejfedőt ismerhetnek meg a látogatók. Ám míg a plébános régen megengedte, hogy bárki felpróbálja a kalapokat, manapság ezt hiigiéniai okokból már nem tehetik meg a múzeumot felkeresők.

Mindenkinek, így Riedel Lórántnak is van egy kedvence a fejfedők között: egy szörnyfejjel dekorált kínai gyereksapka, amely ijesztő kinézetével a rossz szellemeket volt hivatott elriasztani a kisgyermek közeléből. A kiállításon látható a jól ismert angol kis keménykalap, amely egy érdekes fordulat folytán vált népviseletté a columbiai indiánok körében, valamint egy hegyes pásztorkucsma is, amelyet eredeti funkciója mellett a juhász arra is használt, hogy míg távol volt, a hosszú leszúrt pásztorbotra illesztette, a birkák pedig azt gondolván, a pásztor van alatta, a kucsma körül maradtak. Utóbbi jelenséget Kunkovács László fotóművész meg is örökítette.

A Kalap- és Sipkamúzeumot öt éve beválasztották a Tolnai Értéktárba, Riedel Lóránt azt mondta, szeretnék, ha az országos értéktárba is bekerülne, amelyre van esélye, tekintve, hogy tudomásuk szerint a világon nincsen hasonló, komplett gyűjtemény. Ezért is meglehetősen sokan keresik fel, iskolai csoportok, egyesületek, néptáncosok mellett a közeli kastélyhoz érkező kirándulók, köztük számos külföldi, például kínai látogató is. Eddig a szomszédos könyvtár munkatársai kalauzolták az érdeklődőket, ám az energiaválság miatt a könyvtár jelenleg zárva tart, így azt és a Kalap- és Sipkamúzeumot is bejelentkezéssel lehet látogatni. Riedel Lóránttól megtudtuk, nemrégiben újult meg a honlapjuk, amelyen az érdeklődők hasznos információkat találhatnak.