Előadás

2023.03.18. 11:35

A nők rázták gatyába a harcoló férfiakat

A hagyományos női szerepek 1848-ban még abszolút szilárdak Magyarországon. Ez alaptételként is leszögezhető – jelentette ki dr. Fónagy Zoltán a Babits Mihály Kulturális Központ Csatár termében csütörtökön este tartott előadásában.

Szeri Árpád

Dr. Fónagy Zoltán díjtalan rendezvényen tartott előadást. Fotó: Makovics Kornél

A történész, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Új- és Jenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója a Kultúrkortyok Szabadegyetem keretében találkozott a közönséggel, bemutatva azt, hogy miként alakultak a női sorsok a forradalom és szabadságharc korában. Alaptételnek számított ekkoriban az is, hogy a közélet a férfiak monopóliuma, a nőknek a magánszférában van a helyük. 

Dr. Fónagy Zoltán díjtalan rendezvényen tartott előadást. Fotó: Makovics Kornél

Noha 1848 tavaszán az addigi társadalmi normák egy része gyökeres változáson ment keresztül – ezt példázza a nyolcszáz év óta megváltoztathatatlannak hitt jobbágyság intézményének eltörlése is – , a hölgyek lehetőségeinek jelentős kiterjesztését a legradikálisabb gondolkodók sem szorgalmazták. Hiába szélesítették ki ebben az időben a választójogot és szavazhattak – bizonyos feltételek esetén – a nem nemes férfiak is, a nők esetében ez fel sem merült lehetőségként. Igaz, ez nem valamiféle magyar sajátosság volt, hiszen a XIX. század közepén Nyugat-Európában sem rendelkezett választójoggal a gyengébbik nem. Az általános szavazati jog megadása az esetek többségében világszerte a XX. század vívmánya lesz.

Ugyanakkor a nemzetépítés színterén nagyon is erősen számítanak a nőkre a nemzeteszme 1848-as ideológusai. A nők különleges szerepet kaptak a felnövekvő generációk, különösképpen a legkisebbek nevelésében: a hölgyektől várták el, hogy általuk az új nemzedék úgymond az anyatejjel szívja magába a nemzeti érzést. Szintén szó esik a nők iskoláztatásának szükségességéről, túllépve a négy elemi szinten, bár a gimnáziumi tanulmányok továbra is maradnak a vágyak birodalmában.

A forradalmat követő háborús helyzetben a nők két vonatkozásban kaptak újabb felhatalmazást társadalmi cselekvésre. Elvárták tőlük, hogy gyakoroljanak erkölcsi nyomást a katonaképes férfiakra. Méghozzá annak érdekében, hogy azok tegyenek eleget hazafias kötelezettségüknek és a seregbe állva fogjanak fegyvert. Nem igazán köztudott, hogy a nők – kiválóan megfelelve egy újabb társadalmi igénynek – jelentős szerepet vállaltak a honvédség felöltöztetésében. Ugyan nem az egyenruhákról van szó, hanem az alatta hordott fehérneműkről. Tömeges felajánlások bizonyítják, hogy a nők ingekkel és gatyákkal látták el a hadra kelt férfiakat.

Sőt, még az is előfordult, hogy a magyar szabadságharcban – kuriózumként – néhány ifjú hölgy fegyvert fogott. Mintegy tíz ilyen amazonról van tudomása az utókornak. A legismertebb közülük Lebstück Mária, aki először Bécsben harcolt az egyetemi légióban, majd 1848 novemberében a magyar honvédsereghez csatlakozott. Élettörténetét Jókai Mór jegyezte le, Huszka Jenő és Szilágyi László pedig a Mária főhadnagy című operettben örökítette meg alakját.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában