Korábban indulhatnak az idén a gyűjtők

A korai tavasz és a törvénymódosítás miatt idén már májusban elindulhatnak a gyűjtők. Még néhány hetük van a szarvasgombagyűjtőknek arra, hogy érvényesítsék a naplóikat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint az érintetteknek a 2017 előtt kiállított triflagyűjtési naplókat április végéig kell eljuttatniuk a hatóságnak. A beérkezett naplókat a Nébih évszámot tartalmazó hologramos matricával látja el, amelynek hatálya 2018. április 30-áig tart.

Az érvényesített dokumentumokat májusban kapják meg a gyűjtők. Enélkül tilos szarvasgombát szedni.

Magyarország a legészakibb előfordulása ennek a mediterráneumban termő gomba­fajtának. Általában 10-30 centire a föld alatt él, ezért nem könnyű megtalálni. A hagyományos, önkéntes nyomravezető a sertés. Nem kell tanítani, idomítani, mert imádja a szarvasgombát. Meg is eszi, ezért keresik inkább kutyákkal. Föld alatt termő gombákból több mint százféle van Magyarországon. Szarvasgombából 5-6-féle terem meg nálunk, ebből kettőt-hármat értékesítenek. A többi vagy nagyon ritka, vagy nagyon apró, vagy nem fogyasztható. Amelyiket eladják, az mind nagyon drága, legkevesebb húszezer forintot adnak kilójáért, de olyan is van, amelyikért milliókat. Azért kerül ennyire sokba, mert nehéz megtalálni, ami felverte a piaci értékét.

Ráadásul kezdetektől fogva különleges erőt tulajdonítanak a szarvasgombának, így óriási sznobéria lengi körül. Ennek ellenére az első világháború előtt jóval olcsóbban lehetett hozzájutni, és mivel akkor még voltak kanászok, akik ismerték és előszeretettel gyűjtötték, az egyszerű emberek is gyakran fogyasztották. Aztán a háborúk után megszűnt a kultusza Magyarországon, csak a rendszerváltás idején került újra az érdeklődés középpontjába.

Az eddigi rekordot decemberben találták Baranyában és a Mágnás Béla nevet kapta. Ez a 600 grammos isztriai szarvasgomba a hazánkban valaha talált legnagyobb példány, milliós értékű.

Több tízmillió forintot is adhatnak érte

Európában a francia szarvasgomba a leggyakoribb faj, melynek barna, recés felülete mögött márványos, fekete-fehér, kemény gombahús tűnik elő. Legnagyobb mennyiségben Franciaországban terem. Kilóját 50 ezer forint körüli áron kínálják. Az isztr­i­ai szarvas­gomba ennek a tízszeresébe is kerülhet, a legnagyobb példányokat pedig árverésen értékesítik, akár több tízmillió forintot is adnak egyért.

Mátyás király is evett már belőle

A legenda szerint a szarvasgomba – vagy régi magyar nevén gímgomba – arról kapta nevét, hogy egyes megfigyelések szerint a szarvasbikák bőgés és párzás előtt ettől kaptak erőre. Régen az ördög rokonának is hívták, mivel a föld alatt található, és szexuális ajzószerként tartották számon. Az első magyar feljegyzés 1540-ből származik róla, Mátyás király már biztosan evett a triflából. Fűszerként használatos, igaz, drága, de konyhai készletként 10-20 gramm már bőven elég belőle.