Rá se nézett az orvos a lányra

Egy esés következtében megütötte a sarkát a 16 éves lány. A család nem fordult orvoshoz, borogatták, fáslizták a lábát. A baleset egy hétfői napon történt, pénteken a lány rosszul lépett, a korábbi sérülés jobban fájt neki és úgy érezte, valami mozog a sarkában. Édesanyjával másnap, szombaton mentek el az orvosi ügyeletre. Elmondásuk szerint az orvos meg sem vizsgálta a gyereket. Arra hivatkozott, hogy nem sürgősségi esetről van szó.

– Ebben az esetben hibázott az orvos – mondta el dr. Andrásofszky Enikő, betegjogi képviselő. Szakmai és törvényi előírás, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni a pácienst. A különféle orvosi ügyeletek igénybevételének általános szabályaival kapcsolatban a betegjogi képviselő az Egészségügyi Minisztérium internetes honlapját ajánlotta eligazodási pontként. Ebből, némileg leegyszerűsítve az derül ki, hogy az ügyelet igénybevételének indokoltsága úgymond három kategóriába sorolható, legalábbis az alapján, hogy mennyit kell fizetni érte.

Az első kategóriába tartozó betegnek nem kell vizitdíjat fizetnie az ügyeleti ellátásért. Ide tartoznak azok az életveszélyes állapotok, vagy betegségek, amelyeket minisztériumi rendelet sorol fel. (Pl. eszméletvesztés, koraszülés, asztmás roham, napszúrás, égés, fagyás.) A második kategóriába esnek az egészségügyi törvény által meghatározott „sürgős szükség" körébe tartozó állapotok, vagy betegségek, amelyek azonnali ellátás nélkül életveszélyt, illetve súlyos, vagy maradandó károsodást okoznak. Ezekben az esetekben a 300 forintos vizitdíj fizetendő. A harmadik kategóriában találhatók azok az egészségügyi problémák, amelyeket az ügyeletes orvos felelősséggel kizár az első két kategóriából. Ilyen esetekben emelt összegű, 1000 forintnyi vizitdíjat kell fizetni az ügyeleten. A 18 éven aluliak azonban ez alól is mentesek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy úgymond az ezer forintos kategóriában a betegek indokolatlanul vennék igénybe a különféle orvosi ügyeleti ellátásokat. De az is biztos, hogy például egy baleseti ambulanciára sem mindig egyértelmű problémákkal, mondjuk friss töréssel, vérző sebbel érkeznek a páciensek. Az eset kapcsán – amely egyébként nem a szekszárdi kórházban történt – megkérdeztük dr. Andriska Istvánt, a szekszárdi kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosát is.

Ő úgy látja: vannak a szerény, szabálytisztelő emberek, akik még akkor is beutalóval jönnek, ha azonnali segítségre lenne szükségük. A másik véglet az a betegtípus, akinek már három hete fáj valamije, de éjjel kettőkor állít be az ügyeletre a panaszával, ráadásul követelőzően, arrogánsan lép fel. Előfordul viszont, hogy az egészségügyi személyzet sem tudja megítélni a sérülés fokát, és olyan beteget hoznak az ambulanciára, akit szakrendelőben is el lehetett volna látni. Dr. Andriska István mindazonáltal rámutatott: amíg meg nem vizsgálnak valakit, addig azt sem lehet eldönteni róla, hogy indokolatlanul kereste fel az ügyeletet. Ha pedig már ott van a beteg, ellátják akkor is, ha sérülése nem igényelt volna sürgős segítséget.