Közélet

2009.04.23. 13:36

A fogyatékkal élők még várnak az akadályok megszüntetésére

Az akadálymentesítés nem jótékonykodás, hanem a társadalmi hátrány közérdekű ledolgozása. Ez is elhangzott Szekszárdon, az Esélyek Háza rendezvényén.

TEOL/Szeri Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Itt nincs akadály. Kecskeméti Mária kerekesszékben szolgál fel Szekszárdon, az Ízlelő családbarát vendéglőben (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

Dr. Polinszky Tibor harminchárom éve foglalkozik akadálymentesítéssel. Az okleveles építész, a rendszerelvű építés szakmérnöke tehát kellő alappal rendelkezik ahhoz, hogy helytálló leltárt végezzen ennek az átfogó munkának a jelenlegi állásáról. 
– Még mindig ott tartunk – tisztelet a kivételnek –, mint a hetvenes évek közepén - adta közre komoly kritikáját dr. Polinszky Tibor. – Azaz, a mozgássérülteknek továbbra sem egyszerű bejutniuk számos intézménybe. Jellemző, hogy Magyarországon az akadálymentesítés megvalósításának két határidejét is törölték. Ez azt jelenti, hogy az előírt terv sem 2010-ben, sem 2013-ban nem valósul meg. A jogalkotók most egy új utat választottak, rögzítették, hogy a nemzeti fejlesztési terv pályázatain elsőbbséget kapnak az akadálymentesítési munkák. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tehát továbbra sem biztosított egyformán mindenki számára, bár tény, hogy azért eredményekről is be lehet számolni.

Ezt nyugtázta az a szerdai fórum, melyet a szekszárdi Esélyek Háza rendezett a Babits Mihály Művelődési Házban. Szöllősiné Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az akadálymentesítésre szánt pénz nem jótékonykodás. - Engem nagyon zavar, amikor az illetékesek csak azt emlegetik, hogy hány és hány milliárd forintot különítenek el akadálymentesítésre - folytatta Szöllősiné Földesi Erzsébet. – Ez a munka nem jótékonykodás. Az lenne az örvendetes, ha – bizonyságot téve a szemléletváltásról – azt húznák alá: végre nekiállunk ledolgozni azt a közel száz éves hátrányt, ami fenntartója a társadalmi kirekesztettségnek. Ennek a hátránynak folyamatosan fizetett ára jóval többe kerül, mint az akadálymentesítés. Ez a folyamat vajon hol tart Tolna megyében?

Házi Magdolna ugyancsak résztvett a rendezvényen, a közönség soraiban. Az Önálló Életért Alapítvány ügyvezetője napi tapasztalatokról számolhat be, hiszen kerekesszékkel közlekedik. - Van fejlődés, ez kétségtelen - mondta. - Ha érzékeltetni kellene a helyzetet, akkor úgy fogalmaznék, hogy lassan haladunk a közepes szint felé. A hivatalok igyekeznek eleget tenni a jogszabályi előírásoknak, bár nem mindig maradéktalanul. Igen bosszantó, amikor van ugyan akadálymentesítés, de nem szakszerűen végrehajtva. Azaz van is, meg nincs is...

Nemcsak a mozgásukban akadályozottak, hanem az értelmi fogyatékossággal élők, a vakok és gyengénlátóak, valamint a siketek és nagyothallók szempontjából is beszélhetünk akadálymentesítésről. Az utóbbi csoport gondjairól és lehetőségeiről Simonné Váradi Zsuzsanna tartott előadást. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nagyothalló szekciójának elnöke egyúttal a szövetség Tolna megyei szervezetének is vezetője. – Létezik olyan, könnyen telepíthető rendszer - induktív hurok –, mely a nagyothallók számára javítja a beszédértést. Ez a berendezés jó szolgálatot tesz konferenciák, fórumok alkalmával. Ugyancsak beszerezhető olyan telefon, mely a munkahelyeken egyaránt használható nagyothalló és jó hallással rendelkező ember számára. Az idősek otthonában célszerű alkalmazni az úgynevezett villogó rendszert, ami a hangokat már gyengén halló embereknek ad jelzéseket. Ilyesmivel már 1996-ban találkoztam, Hollandiában. Arra a kérdésre, mely szerint a megyében mennyire elterjedtek ezek a műszaki megoldások, Simonné Váradi Zsuzsanna így válaszolt: még nem igazán...

Taglétszámok és fogyatékkal élők a megyében
1. Értelmi Fejlődésükben Akadályozottak Tolna Megyei Közhasznú Szervezete: taglétszám, 250, értelmi fogyatékkal élők száma: 2 ezer
2. Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete: taglétszám: 8 ezer 900, mozgásukban akadályozottak száma: 14 ezer
3. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete: taglétszám: 300, hallászavaraik vannak: 27 ezer
4. Vakok- és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete: taglétszám: 1415, vakok, illetve jelentős látási gondjaik vannak: 2 ezer

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!