Az életébe is kerülhet, ha nem alszik jól

Magyarországon, akárcsak a világ más fejlett országaiban, csaknem minden harmadik felnőtt küzd azzal a visszatérő gonddal, hogy nehezen tud elaludni, vagy képtelen átaludni az éjszakát, többször felébred, nehezen alszik vissza. Másnap természetesen fáradt, feszült, ingerült, és a munkáját sem képes eredményesen elvégezni.

A Kanadai Alvászavar Központ munkatársai nemrég közzétett vizsgálatukban arra jutottak, hogy a kóros álmatlanságban szenvedő embereknek magasabb az éjszakai vérnyomása, ami hosszú távon szív- és érrendszeri kockázattal járhat, és károsítja a szívet. A tanulmány szerzői azt valószínűsítik, hogy az alváshiány lehet a járványos méreteket öltő elhízás egyik háttér oka is.

Átlagos testsúlyú, egészséges fiatalemberek „normális”, illetve négy órára korlátozott alvását, étkezését és energia-felhasználását követték nyomon a kutatók. Azt tapasztalták, hogy a rövidre szabott alvás utáni napon a férfiak átlagosan 22 százalékkal, azaz 560 kalóriával több energiát vettek magukhoz, mint akkor, amikor hagyták őket nyolc órán át aludni.

Az alvás a regenerálódás mellett fontos szerepet játszik az energiatárolás és az emlékezés folyamatában is. Állatkísérletek során azt találták, hogy a krónikus alváshiány és a folyamatosan megzavart alvás-ébrenlét-ritmus olyan változásokhoz vezet az egerek agyában, mint amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is megfigyelhetőek. A kutatók eredményeik alapján hangsúlyozzák, hogy az alvási zavarokat a lehetséges későbbi agyi károsodás elkerülése érdekében időben kezelni kell. Mindezt érdemes végiggondolnia annak, akinek az alvása már  legalább egy hónapja nem eléggé pihentető.

Ráadásul az álmatlanságnak nemcsak a szövődményei lehetnek ilyen ijesztőek, de gyakran már magát az alvászavart is valamilyen meglévő, súlyos testi vagy lelki betegség okozza. Erre egy háziorvosi vizsgálat fényt deríthet, illetve további szakorvosi kivizsgálásra is elküldheti a pácienst az orvosa - mondta dr. Kiss Mihály ideggyógyász főorvos, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza ideggyógyászati osztályának vezetője.

Hozzátette, a szekszárdi kórházban nincs olyan szakember, aki alvászavarral küszködő betegekkel foglalkozna, ezért az ilyen panaszokkal jelentkező pácienseket a pécsi vagy budapesti klinikákon működő alváscentrumokba irányítják, ahol az orvostudománynak erre a szakágára specializálódott szakemberek fogadják őket.

Az egyik leggyakoribb alvászavar az alvás közbeni légzési elégtelenség, más szóval kóros horkolás. Az alvás közbeni légzési elégtelenség jellegzetes tünete a hangos és gyakori felhorkanásokkal tarkított horkoló hang. Ha a horkoláshoz nagyfokú nappali fáradtság, viselkedésbeli- vagy tanulásbeli probléma társul, akkor további kivizsgálásra és kezelésre feltétlenül szükség lehet. Az éjszakai légzéskimaradás ugyanis oxigénhiánnyal jár, ami károsíthatja a szervezetet. A horkolóknál gyakrabban fordul elő szív- és érrendszeri betegség, pl. szívinfarktus, magas vérnyomás, agyi oxigénhiányos károsodás (stroke), agyvérzés, obstruktív alvási apnoe.

Az alváslaborokban a szakorvosok megfelelő háttér, speciális műszerek segítségével derítenek fényt arra, hogy mi okozhatja a zavart. Az alvászavar pontos okának kiderítése azért fontos, hogy a kezelőorvos a nyugodt éjszakai pihenés érdekében a beteg számára leginkább elősegítő gyógymódot alkalmazhassa. Sajnos a betegek nagy száma miatt a szakvizsgálatok gyakran elhúzódhatnak. A kezelés azonban  már ezek lezárultáig is megkezdődhet, hazánkban is rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák.

Agyi oxigénhiányt okozhat a kóros horkolás

A nagyon erős horkolás az éjszaka során légzéskimaradással, azaz apnoe-val jár. Önmagában egy-egy ilyen légzéskimaradás még nem életveszélyes, hosszú távon és tartósan azonban súlyos következményei lehetnek. Az apnoés zavart ritkán ismerik el betegségnek, és sok esetben nem is veszik komolyan. A horkoló partnere beletörődik a „megváltoztathatatlanba”, és a néma szenvedést választja. Pedig az apnoe nagymértékben növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Amikor a horkoló ember légzése éjszaka kimarad, a szervezet egy olyan „vészprogramot” kapcsol be, amely erővel ismét beindítja a légzést. Az átmeneti oxigénhiánytól és az emelkedett széndioxid szinttől megnő a vérben az adrenalin nevű stresszhormon szintje; a vérnyomás erősen megugrik, a szívverés felgyorsul, amitől a páciens egy pillanatra felébred és egy hangos horkantással ismét levegőt, vesz. Az éjszakai légzéskimaradások jól vizsgálhatók a korszerű alváslaborokban.