Hanyatt-homlok menekülnek Magyarországról

– A helyzet szinte katasztrofális, hiszen csak tavaly 1000 orvos hagyta el az országot, a frissen végzett diplomások fele elment – emelte ki dr. Muth Lajos, a Balassa János megyei kórház főigazgatója. Hozzátette, ez tovább rontotta a hazai orvostársadalom átlagéletkorát: az itthon dolgozó 28 000 orvosból 1700 már 70 év feletti.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága az elvándorlást meggátolandó első lépésként a múlt héten meghirdette a Markusovszky Lajos ösztöndíjat.

Ennek keretében 600 idén frissen diplomázott orvos igényelhet nettó 100 ezer forintos plusz ösztöndíjat, amennyiben vállalja, hogy a szakképzés befejezését követően legalább annyi ideig fog Magyarországon dolgozni, amennyi ideig a Szakorvosjelölt Támogatási Program által támogatásban részesült, és nem fogad el hálapénzt.

A következő lépés aztán a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzésére meghirdetendő pályázat lett, amely célra 6+6 milliárd forintot különít el a tárca.

Dr. Muth Lajos szerint bíztató a törekevés, hogy javítsanak a helyzeten, és további lépéseket is terveznek. Erről egyelőre bővebb részleteket nem lehet tudni, ahogyan azt sem, hogy az eddigieknek milyen megtartó ereje lesz, hányan élnek majd a lehetőséggel.

– Attól tartok, két rendelet nem lesz elegendő az orvosok megtartásához, és bízok benne, hogy az államtitkár ígérete szerint további lépések követik majd ezeket – mondta a főigazgató.

Egy rezidens közalkalmazotti bére jelenleg nettó 80-90 ezer forint, ezen emelhetnek az ügyeletek 100-110 ezer forintig. Hiányszakmákban még plusz 50 százalékkal emelhető az összeg.

– A Markusovszky ösztöndíj kezdeményezésnek jó, de önmagában kevés – véli dr. Andriska István, a Tolna Megyei Orvoskamara elnöke. Jelenleg a rezidensek, szakorvos jelöltek jóformán a klinikák rabszolgáiként dolgoznak.

Az öszötöndíj önmagában azonban bérfeszültségeket is kelthet, hiszen nem érinti azokat a rezidenseket, akik az előző négy évfolyamban léptek be a képzésbe, és azok a fiatal orvosok sem keresnek majd többet, akik már a szakvizsga birtokában dolgoznak a kórházakban. Ez nem jelenti azt, hogy bárki sajnálni fogja a friss diplomásoktól a bérüket, nem az lesz a sok, hanem a kollégáké a kevés. 
[caption id="" align="alignleft" width="334"] A traumatológiákon is nagy szükség van az utánpótlásra. Képünkön dr. Bálint Gábor rezidens dr. Andriska István osztályvezető főorvossal Fotó: Mártonfai Dénes
[/caption]
Ugyanakkor dr. Andriska István önmagában a szakorvosképzés jelenlegi formájával sem ért egyet. Részben sajátosnak tartja, hogy a magyar képzési rendszerben a rezidensi posztra felvételizni kell, önmagában az orvosi diploma nem elegendő hozzá, mintha hat évig hiába jártak volna az egyetemre a fiatalok.

Másrészt a szakképzés beosztását is át kellene alakítani, jobban szervezett, rövidebb elméleti oktatás mellett több aktív gyakorlatot lehetne a fiatalokra bízni. Emellet számos szakorvosokat, szakdolgozókat érintő probléma vár még rendezésre.

Többek között szükség lenne a méltányosabb ügyeleit díjazásra, át kellene gondolni, hogy mégis hogyan lehetnek valakinek mínusz órái az ügyeleti utáni pihenőnapból fakadóan, amikor azt megelőzően 24 órát dolgozott.

– Engem már nem érint az ösztöndíj, de bizonyos, hogy nem árt a kiegészítés a rezidensi bérekhez – mondta egy fiatal szekszárdi orvos. Az, hogy ez egyenlőtlenséget szül, nem lesz már számára újdonság. Amikor ő jelentkezett a szakterületére, az még nem tartozott a hiányszakmák közé.
Így a nettó alapbére 80 ezer forint, ami az ügyeletekkel 110-120 ezer forintra emelkedik. Az utána következő évfolyamból érkezők ennek másfélszeresét vihetik haza, mert abban az évben már hiányszakmának számított a terület.

Az ösztöndíjjal kapcsolatban kiemelte, nem lehet tudni, hogy megéri-e majd egy friss diplomás orvosnak lekötnie magát hosszú időre .Főleg úgy, hogy most még azt sem tudja, mi lesz például a bérével a szakvizsga letétele után.

Mint mondta, a külföldi munka vonzása nagy, de ő egyelőre marad. Bár ebből a pénzből még éppen kijön, de tervezni, családot alapítani nem lehet belőle. Azzal teljes mértékben egyet ért, hogy hálapénzt ne fogadjanak el az orvosok, és meglátása szerint, ha rendesen megfizetnék őket, a nagy többség el is utasítaná ezt a lehetőséget.

Dr. Horváth Attila, a Balassa János megyei kórház rezidens orvosa úgy gondolja, hogy a kezdeményezés jó, és mivel itthon akart maradni, ha tavaly lett volna ilyen lehetőség, valószínűleg maga is igényelte volna az össztöndíjat.

A hosszú lekötöttség azonban őt is riasztotta volna, és a bizonytalanság is, hogy egyelőre nem lehet tudni, milyen szempontokat vesznek figyelembe a döntésnél, és hogyan viszonyul majd az ösztöndíj a hiányszakmákban tanulók bérkiegészítéséhez.

Szükségesnek tartja az ilyen jellegű próbálkzásokat, mert a helyzetet egyre katasztrofálisabbnak látja. Azon ismerősei közül, akik idén végeztek az orvosin, nagyon sokan mennek külföldre, úgy tudja, van olyan 20-25 tagú csoport, amelyből mindössze 5 friss diplomás marad itthon. Neki is van olyan egykori csoporttársa, aki most külföldön havi 4500 euróért (kb. 1,2 millió forint - A szerk.), az ő bérének sokszorosáért dolgozik.

A hálapénz az, amit nem kényszerből ad a beteg

A hálapénzre vonatkozó kitétellel kapcsolatban dr. Muth Lajos kiemelte, elsősorban itt is a fogalmat kell tisztázni. A hálapénz az, amit a beteg akkor ad, ha úgy érezte kiemelkedően jó ellátást kapott, érzése szerint az orvos kötelezettségein túl teljesített. Ilyenkor természetes emberi reakció az utólagos köszönetnyilvánítás, amit akár egy tábla csoki is kifejezhet.

Összességében a hálapénz elfogadását nem kellene üldözni. Probléma akkor van, ha a plusz pénz az ellátás feltétele, valamely előnyszerzés eszköze lesz. Ezt azonban már nem lehet hálapénznek nevezni, ez bűncselekmény, és üldözni kell.