Panaszkodás helyett inkább összefognak

Napestig lehetne sorolni a gondokat, mondta dr. Balogh Béla, Felsőnyék polgármestere. Ehelyett a helyiek kitűzték azokat a célokat, melyeket a saját erejükből is meg tudnak valósítani. Tévedés ne essen, ezen a településen is hiánycikk a pénz, de éppen emiatt úgy próbálják megoldani a dolgaikat, hogy az a lehető legjobb legyen a nyékieknek is.

Szép példa erre az ötven éve épült, a maga korában különleges kultúrház felújítása, átépítése. Csak a tető kicserélésére 6,5 millió forintra lett vonta szükség. A falu lakói összefogtak - összesen 120-an jelentkeztek, köztük szakemberek - és társadalmi munkában dolgoztak a hétvégeken, még ünnepnapkor is. Végül kétmillió forintból új tető került az épület fölé. De minek a mai időkben egy falunak kultúrház, kérdezhetné bárki.

- Integrált közösségi tér, esélyek háza, ez a pontos elnevezés - mondta a polgármester. De nem az elnevezés a lényeg, hanem a terv, mely az épülethez kapcsolódik. Ha elkészül, a kultúrának is lesz helye, amely köré meg lehet teremteni például a falusi turizmust is.

Ahány busznyi turista érkezik majd a faluba, annyiszor lesz az esélyek házában hangulatos disznóvágás, vagy ha arra kíváncsiak a vendégek, akkor falusi lakodalom. A lényeg, érdekes, különleges program kell, mely ide vonza a vendégeket.

Felsőnyéknek olyan a múltja, melyből szintén lehet meríteni ötleteket. Itt bujdosott például 1848 után Deák Ferenc egy borospincében, itt volt vára a Verbőczy családnak. Eme „jogászaink” emlékére minden évben megrendezhetnénk itt a jogász pikniket.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Új tető van már az esélyek házán, melyet a helyiek társadalmi munkában raktak fel, ez az épület közösséggé formálja a falut Fotó: G. K.
[/caption]
A Vörösmarty család leszármazottai is itt éltek, a nagy költő emlékére pedig országos versmondó versenyt lehet majd rendezni. A sok ötlet megvalósításának a feltétele, hogy legyen közösségi tér, és elkészüljön az esélyek háza. Ennek pontos időpontját még nem tudni, viszont munkából van bőven, a legközelebbi feladat a padló és a nyílászárók cseréje.

Helyben nincs ipar, kevés a munkalehetőség. A lakosság egy része ezért ingázni kénytelen, van aki Tabra, Tamásiba vagy Székesfehérvárra jár. A munka nélkül maradt helyieknek is tudnak majd segíteni az esélyek házában, például megtanítják őket önéletrajzot írni, illetve azt, hogyan kell állásinterjúra jelentkezni. Szeretnénk helyi továbbképzéseket is szervezni.

Amire a helyiek már most büszkék az az, hogy van helyben egy jól felszerelt és az országos felmérések szerint is sikeresen működő 8 osztályos általános iskolájuk, ahol 95 diák tanul és 55 kisgyerek jár az óvódába.

Az összetartozás másik szép példája, hogy májusban közadakozásból elkészült az Orbán szobor, mely a helyi szőlősgazdák védelmezője.
- Ami az emberek lelkéből jön, az mind hozzáadott érték ezen a településen - mondta a polgármester.

Elnéző volt az önkormányzat, de vége a türelmi időnek

Hogy hányan lehetnek Felsőnyéken munka nélkül, azt nem tudni, de bérpótló juttatásban 18-an részesülnek. Közfoglalkoztatásra 22 főre kért támogatást a falu, ebből jelenleg 14-en dolgoznak. Lakásfenntartási támogatást 80-an kapnak, közgyógyellátást 45-en, időskorúak járadékában 2-en, ápolási díjban pedig 3-an részesülnek.

Sokáig elnéző volt a település a lakossággal szemben, ugyanis sokan nem fizettek kommunális és gépjárműadót. A türelmi időszak mára lejárt, felszólításokkal, inkasszóval próbálják az adókat beszedni.