Alkalmatlan! Pedagógusok a köznevelési törvénytervezetről

– Nem jó ötlet, szegregál – mondta Fetzer Györgyi, a szekszárdi Baka István Általános Iskola igazgatója az előkészítő osztályokkal kapcsolatos felvetésre.

A javaslat szerint ugyanis azok a gyerekek, akik az adott évben augusztus 31-ig betöltik a hetedik életévüket – vagyis koruk alapján iskolakötelessé válnak –, de a szakértői bizottság döntése szerint még nem iskolaérettek, kis létszámú osztályban kezdhetik meg általános iskolai előtanulmányaikat.

Az igazgatónő úgy véli, nem szerencsés plusz egy állomással megakasztani a gyerek fejlődését. Ráadásul a legtöbb iskolában normál osztályokban megoldható a hátrányok kompenzálása.

A tervezet szerint a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra csökkenne. Ha ez a törvény megszavazásakor is így maradna, az az igazgatónő szerint ahhoz vezetne, hogy egyre több fiatal kezdené munkanélküliként az életét. Sőt, jelenleg is sok olyan tanuló van az országban, akinek kora alapján már nem az általános iskolában lenne a helye.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tizennyolcról tizenhat évre csökkentenék a tankötelezettséget
[/caption]
Amennyiben pedig lejjebb viszik a korhatárt, megugorhat azok száma, akik megelégszenek a nyolc általános elvégzésével, és ennyivel befejezik iskolai pályafutásukat.

A mindennapos testnevelés óra kötelező bevezetésével viszont egyetért az igazgatónő. Mint mondta, az iskolának kell valamelyest ellensúlyoznia azt mozgásszegény életmódot, amely napjainkban a családok többségére, így a gyerekekre is jellemző. A legalább négy évfolyamos intézményekben pedig kötelezővé tennék az iskolai sportkör biztosítását.

A törvényjavaslatban szerepel, hogy az általános iskolákban a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban úgy kellene megszervezni az oktatást, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak.

Ezzel kapcsolatban Fetzer Györgyi elmondta, az elképzelés csak abban az esetben járna pozitív eredménnyel, ha ez a változás a pedagógusoknak nem jelentene óraszámemelést, valamint a délutánok tartalmas, minőségi kitöltéséhez a megfelelő feltételek – anyagi, eszköz beli – is biztosítottak lennének.

Amit viszont a törvénytervezet erősségének talál, az a továbbképzésekre vonatkozó javaslat. E szerint ugyanis a pedagógusoknak hét évente továbbképzésen kellene részt venniük.

Az igazgatónő szerint ezzel kiküszöbölhető lenne, hogy a pedagógus munkájában a rutin vegye át az irányítást, így a képzés akár autodidakta, akár szervezett módon, de rendkívül fontos.

Hasonlóan jó véleménnyel van az intézményvezető a pedagógus életpálya-modellel fokozatairól – gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár – is. Fetzer Györgyi szerint ez azért üdvözítő elképzelés, mert a szakmában egyébként kevés kiugrási lehetőség van, ám akiben van kellő motiváció, annak így lehetősége nyílik az előrelépésre.

Szakszervezet: az életpálya-modell csak mézes madzag

Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szakszervezete megyei szövetségének elnöke kevésbé bizakodó az életpálya-modellt illetően. Mint mondta, a törvénytervezet kiszolgáló szerepre degradálja a pedagógust. Az iskolában eltöltött idő mennyisége 32 órában lett megszabva, ám nem nyilvánvaló, hogy ez mennyi tanóra megtartását takarja.

De a megyei elnök szerint nyilvánvaló az óraszámemelés szándéka. Ráadásul a várható iskolabezárások miatt jelentős létszámcsökkenésre lehet számítani. Az egész napos iskola elképzelését elfogadhatónak tartaná az elnök, ám úgy véli, ehhez a feltételek nem adottak. Gondolni kellene a gyerekek étkeztetésre, pihenésére is.