2012.07.13. 06:22
Péntek 13.: szerencsék és szerencsétlenségek
Az egyik legismertebb babona péntek 13-ához köthető. Sokan annyira szerencsétlennek tartják, hogy ki sem dugják az orrukat otthonukból.
A hiedelem eredetére többféle magyarázat is létezik. Ezek többsége bibliai eredetű, ennek ellenére a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos emlék 1869-ből való. Annak a híres zeneszerzőnek, Gioachino Rossininek életrajzából, aki maga is éppen péntek 13-án hunyt el. A legenda a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, a huszadik század elején.
A pénteki nap a rosszabb napok egyike, szerencsétlenségének eredete vélhetően a nagypéntektől ered, amikor Jézust keresztre feszítették. Pénteken egyébként éhgyomorra tüsszenteni is igen nagy veszedelmet jelentett a középkorban.
Valószínű, hogy a 13-as számhoz tartozó babona is bibliai eredetű: az utolsó vacsorán 13 vendég volt: a 12 apostol és maga Jézus. Más források szerint az őt eláruló Júdás személyére utal a szám, mert ő volt az, aki tizenharmadikként ült az asztalhoz. A babona ma is tartja magát: vannak, akik mind a mai napig kerülik, hogy egy tizenhárom fős társasággal üljenek le ebédelni. Akad azonban, akinek ez a szerencse napja. Ők ma biztosan felkeresik a lottózót.
