Ötven Árpád-kori sír került elő a városközpontban

Ezt is lehetővé tette az a talajszint alá is lehatoló rehabilitáció, mely jelenleg is gőzerővel zajlik a történelmi városközpontban. A feltárást ez évben is dr. Vizi Márta régész, a Wosinsky Mór Múzeum munkatársa vezeti. Mint azt lapunknak elmondta, a sírok ugyan csekély mellékletet tartalmaztak, ám a fellelt gyűrű és hajkarika alapján szinte biztosra vehető a XI. századi mivolt.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Dr. Vizi Márta a várfal immár föld alatt található maradványaival (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

A laikus számára érdekességet jelent két pénz is: ezek a még vizsgálandó, kicsiny érmék – mondta el dr. Vizi Márta – afféle halotti obulusként szolgáltak a túlvilágra távozóknál. Mindent összegezve tehát nagyon valószínűnek tűnik, hogy már úgy ezer évvel ezelőtt jelentős temető volt a mai Béla király tér helyén.

A feltárás vezetője a sírok mellett azt is fontosnak tartja, hogy a Vármegyháza előtti részen megnyitott kutatóárkokban újabb maradványai kerültek elő az építését tekintve a XV. század elejére keltezhető várfalnak. Mint arról a krónikák beszámolnak, Mátyás király (1458-1490) az ellene irányuló Vitéz János féle összeesküvés után elrendelte, hogy bontsák le az összesküvés vezetőjének szekszárdi várát.

Ez a castellum voltaképpen az egykori apátság megerősítése révén alakult ki. A források arról is szólnak, hogy az építmény a bontási rendelet ellenére részben, valamilyen formában megmaradt, sőt, a török is befészkelte magát ide, még palánkot is emelt. A fal maradványok nemcsak az elbontás időszakáról, annak milyenségéről, de magáról az egykori  várról, annak jellegéről, kiterjedtségéről is beszélnek.

– Igyekszünk megmenteni minden leletet – közölte dr. Vizi Márta –, folyamatosan dolgozunk, köszönhetően a kivitelezővel való jó együttműködésnek.