Pályázatra vár, de egyelőre az enyészet a csárda sorsa

Egyelőre még járható aszfaltút vezet az épületig, amely messziről sokkal szebb, mint közelről. A tetőn lassan több lesz a moha, mint a nád, egy részük az elkorhadó tartólécekkel együtt lassan, de biztosan csúszik le, a föld felé.

A krisztusi koron már jócskán túljutott keselyűsi vendégház 1971-ben, a vadászati világkiállításra épült a gemenci erdőben. A világkiállítást követően az építtető Gemenci Állami Vadgazdaság átadta a vendéglátó ipari vállaltnak, s az működtette, Szarvas csárda néven. Akik emlékeznek az akkori időkre, azt mondják, különös építészeti stílusával, táj jelegű ételeivel sok vendéget vonzott. Aztán az MSZMP-hez került, illusztris személyek számára fenntartott vendégház lett belőle. Attól kezdve már nem mehetett be akárki. Valószínűleg a rendszerváltás, az MSZMP csillagának leáldozása pecsételte meg a sorsát.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Gyönyörű a környezet kint, de az épület már nem sokáig bírja az elhanyagoltságot (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Néhány éve megcsillant a remény az épület, a terület sorsának jobbra fordulására. Egy 2007 végén tartott sajtótájékoztatón 2-3 éven belül hármas összefogással megvalósuló projektről tájékoztatták az újságírókat. Az épület vagyonkezelője, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Gemenc Zrt. és a város az akkori elképzelések szerint oda tervezte a nemzeti park legjelentősebb bemutató központját. A Keselyűsben lévő Szarvas csárda helyén épült volna a látogatóközpont, amely a gemenci ártér élővilágát, természeti értékeit, a Sárköz hagyományait mutatta volna be. Egy 2010-es híradás arról számolt be, hogy a nemzeti park az egymilliárd forintos projektre a szekszárdi önkormányzattal közösen pályázott európai uniós forrásra. A látogatóközponthoz a Csörge-tó érintésével a Duna menti kerékpárút-hálózathoz kapcsolódó út is épül volna Szekszárd belvárosától.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Áldatlan állapotok bent. Hajdan szebb napokat látott a Szarvas csárda (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Érdeklődésünkre most a nemzeti park igazgatósága azt válaszolta, hogy a keselyűsi Szarvas csárda épülete a Magyar Állam tulajdonában van, vagyonkezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Felújítására és ökoturisztikai látogatóközpont kialakítására a nemzeti park a korábbi EU-s pályázati ciklusban a Mohácsi Történelmi Emlékhely fejlesztésével párhuzamosan pályázott. Nem nyertek támogatást, így az elképzelések nem valósulhattak meg.

A következő pályázati ciklusban ismét pályázni kívánnak egy, a helyi turizmus élénkítését is szolgáló, ezzel mind közvetlenül, mind másodlagosan munkahelyeket is teremtő látogatóközpont kialakítására. A pályázat aktualizálása idején az épület akkori állapotának figyelembevételével kell szakmai döntést hozniuk arról, hogy szükséges-e illetve milyen mértékben annak bontása.

Az idő viszont pályázatoktól függetlenül megállíthatatlanul halad, egyre inkább használhatatlanná teszi az épületet. A laikus látogató, az egykor szebb napokat látott üres helyiségeket járva úgy gondolja, a hajdani csárdát majd vendégházat kár lenne teljesen átadni az enyészetnek.

Járt-e a golyóálló üveg mögött Kádár János?

Szép fotó az interneten az elhanyagoltan is impozáns Szarvas csárdáról. Az egyik kommentelő, utalván a „Kádár Villa” címre, azt  kérdezi, hogy akkor itt sétált a hajdani „fővadász”? Azok legtöbbje, akik valamit is tudnak a vendégházról, annak korábbi használatáról, ezt kizártnak tartják. Pedig most is vannak még olyan ablaküvegek az épületen, amelyekről az a hír járja, hogy golyóállóak. Nem próbáltuk ki, de tény, hogy az egyiken korábban fúrt lyuk alapján legalább egy centiméteresre saccoltuk a vastagságát. Kádár soha nem szállt meg a Szarvas csárdából lett pihenőházban – állítja Bognárné Papp Erzsébet is, aki a szüleivel – édesapja volt a kerületvezető vadász – majdnem két évtizedig lakott a gemenci volt érseki kastélyban, ahol az akkori első számú vezető is gyakran megfordult. Annyira ragaszkodott hozzá, hogy még árvíz idején is, amikor csak csónakkal lehetett megközelíteni, inkább vízre szállt, pedig lett volna más, kényelmes szálláslehetőség is a közelben.

Szarvas csárda udvarába. Gyuricza Mihály Gyönyörű a környezet kint, de az épület már nem sokáig bírja az elhanyagoltságot (Fotó: Mártonfai Dénes) Áldatlan állapotok bent. Hajdan szebb napokat látott a Szarvas csárda (Fotó: Mártonfai Dénes) -->