Nem utolsó szempont a bér

Szabolcs 23 éves, tavaly szerzett pedagógiai diplomát, most éppen a felsőfokú nyelvvizsgájára készül. No meg egy nagy fordulatra: a gödöllői egyetem gépészmérnöki karára adta be a jelentkezését, és nagyon reméli, hogy fel is fogják venni.

– Három évem ment rá arra, hogy rájöjjek, valójában milyen hivatást akarok választani. Nem titkolom, szempont volt az is, hogy biztos állásom legyen, és meg tudjak élni a fizetésemből. A szüleim szerencsére jól fogadták a dolgot, és hajlandóak még évekig finanszírozni a tanulmányaimat. Remélem, hosszú távon nekik is, nekem is megéri ez a váltás – mondja.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Keresztféléves diplomaosztó a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán. Az új félévben a legnépszerűbbek a gazdálkodástudományi és a mérnöki szakok (Fotó: M. D.)
[/caption]Szabolcs példája is jól mutatja, hogy nem utolsó szempont a választásban, hogy melyik pályán milyen fizetésre lehet számítani. A gazdasági, pénzügyi területeken például már a pályakezdők is többszázezres fizetést vihetnek haza, befutott szakemberként, tízéves tapasztalattal pedig már havi félmillió forintot is kereshetnek.

A jogászokat sem fizetik rosszul, már ha sikerült szakvizsgát szerezniük, vagy egy jó helyre elhelyezkedniük: ekkor már a negyedmilliós havi bér sem az elérhetetlen álmok kategóriája. A villamos- és gépészmérnöki pálya is „jól fizet” már pályakezdőként is 150-250 ezer forint között keres egy mérnök, és az idő haladtával az összeg egyre nő. Ugyanez igaz az informatikai területre, bérük a jogászokéhoz hasonló, és ezen a pályán általában könnyen megy az elhelyezkedés. 

Nem csak a diplomához kötött végzettség adhat biztos megélhetést. Korszerűsítették a szakiskolai rendszert, átdolgozták a szakmai követelményeket, gyakorlatorientált lett a képzés. A megye szakmunkás igényeit jobban ismerő Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság állt föl, amely meghatározza a képzés irányait, arányait, valamint a hiányszakmákat, emellett útmutatásokat ad a szakiskolai ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Vannak, akik több szakmát is megtanulnak egy adott területen belül – például a kőműves mellé az ács-állványozót, az asztalost, vagy a hidegburkolót, hogy nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Az sem utolsó szempont, hogy a jó szakemberek iránt, legyen az szakma, vagy diploma, nem csak itthon, külföldön is nagy a kereslet.

A népszerűség most egybecseng az esélyekkel

A 2014 februári keresztféléves képzések felvételi eredményei alapján a legnépszerűbb egyetemi karok jelenleg az alábbiak: gazdálkodástudományi kar, gépészmérnöki kar, villamosmérnöki kar, vegyészmérnöki kar, pénzügyi- és számviteli kar, közgazdaság- és gazdaságtudományi kar, mezőgazdasági-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar, informatikai kar, külkereskedelmi kar. Általános tapasztalat, hogy érdemes a fenti karok szakmakínálata közül választani, hiszen szinte biztos, hogy ezekkel a diplomákkal el lehet helyezkedni. Az informatikusok, a webfejlesztők, a pénzügy-számviteli szakemberek, a villamos- és gépészmérnökök, a több idegen nyelven magas szinten beszélők nem csak jelen pillanatban, de nagy valószínűséggel évek múltán is keresettek lesznek.

A hiányszakmákat is szívesen tanulják a fiatalok

Tolna megyében az alábbiak a hiányszakmák: asztalos, gépi forgácsoló, karosszéria lakatos, villanyszerelő, épület- és szerkezetlakatos, gazda, hegesztő, ipari gépész, kőműves és hidegburkoló, mezőgazdasági gépész, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló. Juhász Gábor, a Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Térségi Integrált Szakképző Központ (SZLTISZK) szekszárdi Székhely Intézményének vezetője elmondta, hogy a 2014/2015-ös tanévben négy hiányszakmában – asztalos, gépi forgácsoló, karosszéria lakatos és villanyszerelő – hirdettek képzést, és mindegyikre bőven van jelentkező. A megye szakképzői között meghatározó szerepet tölt be az SZLTISZK. Három városban, Szekszárdon, Bonyhádon és Tamásiban hét tagintézmény több mint 50 szakképesítést kínál az érdeklődő diákoknak.