Közélet

2015.09.21. 08:01

Győztes típus a petőfis fiú

Természettudományos beállítottságú, de földrajzból is zseni Stein Ármin Krisztián. Gépészmérnöknek készül, a földrajz a széles látókör, tájékozottság és kulturáltság elérésében segít neki.

Balázs László ([email protected])

Évek óta szállítja a jobbnál jobb eredményeket hazai és külföldi földrajzversenyekről a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 12. osztályos tanulója, Stein Ármin Krisztián. Legutóbb augusztusban a Moszkvában lebonyolított iGeo elnevezésű angol nyelvű földrajzolimpián a magyar csapat legjobb eredményét szállítva ezüstérmet szerzett. Rajta kívül egy szekszárdi, Csontos Gábor, egy pécsi és szombathelyi diák indult a megmérettetésen, amelyen 40 nemzet 160 versenyzője vett részt. A Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) égisze alatt zajló versenyen semmilyen segítséget nem kaptak a gyerekek.

– A kedv innen jött – mutat a mellette ülő Gruber Lászlóra Stein Ármin Krisztián. – Hetedikben beültem egy földrajz órára, a tanár úrnak nem sikerült elijesztenie. Akkor kezdődött, elindultam egy versenyen, ami egész jól sikerült… megnyertem. Folyamatosan kerültem bele a körbe. Gruber tanár úr a személyisége, habitusa miatt – ahogy hozzááll a diákokhoz – népszerű az iskolában. Nem sok olyan pedagógus van a Petőfi gimnáziumban, aki ennyire közel tud kerülni a tanítványaihoz.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Gruber Lászlónak az elmúlt 14 évben több olyan fiatalt is sikerült maga köré gyűjtenie, akikkel elhitette, hogy győztesek. Stein Ármin is köztük van (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

– Olyan típus vagyok, hogy eleve minden diákot tanítani szeretnék – kapcsolódott bele a beszélgetésbe Gruber László felkészítő tanár, az intézmény földrajz munkaközösségének vezetője. – Az elvem, s amiért tanár lettem, hogy ne csak szakbarbárok legyünk, hanem próbáljunk általános tudást adni. Már középiskolában mániám volt, hogy zenetörténetet, művészettörténetet is tanultam, a matek házit – ha tudtam – megcsináltam. De „bevágtam” a törit és az idézeteket is. Ennek úgy látom a mai napig hasznát veszem. Ha valaki bejön hozzám, nem biztos, hogy észreveszi, földrajzórán van. Joseph Haydn Teremtését hallgattuk az univerzum kialakulása címszó alatt, mert ez is valahol a tananyag része nem csak azért, mert egyházi gimnázium vagyunk. Nem az a célom, hogy csőlátású földrajzosok legyenek a diákjaim, fontos az általános műveltség, a széles látókör, és hogy kitekintsenek más tudományterületekre is. Van, hogy éneklünk, vagy matematika feladatokat oldunk meg. Az a szerencsém, hogy több diákot sikerült az elmúlt 14 évben magam köré gyűjteni, akikkel el lehetett hitetni, hogy győztesek. Ez nagyon fontos. 75-80 százalékban azon múlik egy diák teljesítménye, amit fejben otthonról hoz, mentalitásban, munkához való hozzáállásban. Ha ilyen diákokat sikerül megnyernem, nyert ügyem van.

Adja magát a kérdés, hogy a természettudományos érdeklődést Ármin hogy tudja összeegyeztetni a földrajzzal. 

– Ha döntenem kell, akkor a matek-fizikát választom, mert ezzel szeretnék foglalkozni – hangsúlyozta a német nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező gimnazista. – Gépészmérnöknek szeretnék tanulni a BME-n, mert az érdeklődési körömnek ez felel meg leginkább. Érdekes, hogy a családban nincs  természettudományos érdeklődésű ember, mindenki inkább humán beállítottságú. A földrajz nekem kikapcsolódás, hobbi. Ha leülök, és egy olyan atlaszt nézek ami érdekel, könnyen elmélyülök benne. A természettudományokat nagyon kedvelem, a földrajz inkább széles látókört biztosít számomra.

– Árminnak tavaly is volt itthon győzelme. Nyert Lóczy Lajos versenyt, ami az egyik legrangosabb hazai erőpróba. Ennek köszönhetően került ki Szentpétervárra, a National Geographic Földrajzi Világbajnokságra, ahol csapatban tizenegyedikek lettek. „Falusi gimnáziumokból” nem nagyon szoktak kikerülni ilyen rangos versenyekre. Kétszer nyert Less Nándor versenyt, ami szintén óriási eredmény. Tavaly a Kovács János középiskolai viadalon első lett. Az iGeo itthoni erőpróbáján harmadikként zárt, tulajdonképpen ezzel jutott ki a mostani tveri eseményre – tette hozzá Gruber László.

Az angol nyelvű magyarországi döntő után azt mondták Árminról, hogy nagyon jó a földrajzos agya, csak az angolra kellene rágyúrnia. Nyáron, míg a többiek nyaraltak, ő nyári nyelviskolába járt egy hónapig. Felhozta az angoltudását, ami a földrajzolimpián a szűk elitbe repítette. Ármin német nyelvből második helyezést ért el az OKTV-n. Sokoldalúságával célja a fejlődés, új információk és hasznos tapasztalatok gyűjtése.

Fortuna istenasszony fogta a kezét

A versenyeredményeknek köszönhetően Ármin és tanára egy pályázat jóvoltából jutott el áprilisban Izlandra. Bejárták a Skaftafell Nemzeti Parkot. A döntőben az írásbeli egyik feladata az volt, hogy ezt a területet kellett „feltérképezni.” Ez a rész jól sikerült a bonyhádi fiúnak. A legjobb az írásbelije lett, a legnehezebb a településfejlesztési téma volt számára. Mint mondta, a magyartól eltérő, szokatlan felfogásban kellett gondolkodni. Sok résztvevő csak erre az egy versenyre készült, Árminnak pedig csak egy oldalág volt. Jövőre Pekingben rendezik az olimpiát, ami egy újabb lehetőség a megmérettetésre.

Népsűrűségmérés, településfejlesztés 

A tveri verseny három részből állt. Az első írásbeli forduló volt, ahol hat különböző témakörben kellett a résztvevőknek számot adni tudásukról. Írásbeli teszttel indult, majd kisebb fogalmazásokat, esszéket kellett írni angol nyelven. A második feladatnál a versenyzőket kivitték egy kisebb faluba, ahol népsűrűséget mértek, területhasználati terveket készítettek. A településfejlesztésről dolgozatot kellett írni: hogy látják a település jövőjét, milyen úton lehetne megvalósítani? Komplex településfejlesztési témakört foglalt magába ez a nem könnyű feladvány. A harmadik részben multimédiás teszt várt a fiatalokra.

Ezek is érdekelhetik