Közélet

2016.11.13. 17:06

Nőágon is öröklődött a vagyon

Érdekes előadást tartott dr. Gaál Zsuzsanna PhD, történész muzeológus, a Wosisnsky múzeum igazgatóhelyettese a Tudomány Napján a Bezerédj családnak egyik 18. századtan élt tagjáról.

Ihárosi Ibolya

Fotó:

Dr. Gaál Zsuzsanna mint Tolna megyei ösztöndíjas került az akkor dr. Szilágyi Miklós vezette Béri Balogh Ádám Múzeumba. A tudós igazgató nagy energiát fordított az odaérkező fiatal muzeológusok pályára ösztönzésére, valamennyien megszerezték a kisdoktori fokozatot. Hamarosan ismét nagy váltás előtt áll a múzeum, az akkori fiatalok nyugdíjba vonulásával.

Kérdésünkre elmondta, hogy a szűken vett szakterülete a XIX. század gazdaság- és társadalom-története, erről jelent meg a legtöbb írása. E mellett foglalkozott még más témákkal is, hiszen ilyen kis létszámú intézményben nem lehet olyan jelentős a specializáció, mint egy nagyobb múzeumban. A Száz magyar falu könyvesháza sorozatban felkérték Sióagárd monográfiájának megírására, másik könyvének a címe A dzsentri születése, amely a PhD dolgozatának bővített kiadása.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A képernyőn dr. Gaál Zsuzsanna megmutatta Bezerédj Katalin (1754-1794) egy családi medálon látható portréját (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Egyik kedvenc témája, amivel tavaly foglalkozott Csapó Ida, az egykori fiumei kormányzó, Nemeskéri Kiss Pál feleségének az élettörténete. Ez annak a nagyobb témának a része, amelyet az utóbbi időkben specializálódott, nevezetesen a nemesi származású nők helyzete a XIX. században. Ide tartozik a Bezerédj családban született természetes, illetve törvényes gyerekek konfliktusa. A történet az 1754-ben született Bezerédj Katalinról szól, aki Bezerédj Mihály és Gindly Sophia 16 gyermeke közül elsőként jött a világra. A házasságba a férj elsősorban a tekintélyt, társadalmi rangot, a feleség pedig a vagyont hozta. A Gindly-ek azon kevés nemesi családok közé tartoztak, ahol az ősi birtok női ágon is öröklődött. A vagyonszerzés terén kivételes helyzetben voltak a magyar nemesi származású nők Európában, amennyiben jogi tekintetben egyenjogúak voltak.

Mindkét család sokat fordított a gyerekeik, köztük a nők nevelésére is. Gindly Sophia is tudott írni, ami abban a korban nem volt gyakori, korábban pedig kifejezetten tilalmas volt a nők számára.

Magát a történetet onnan ismerjük, hogy Bezerédj Katalin másodszülött gyermeke Ferenczi István 1831-ben pert indított a Bezerédj család többi tagja ellen a vagyonból való részesedés érekében. Katalin könnyűvérű lány volt, ami a férj anyósához írt leveléből derült ki. Az anyai örökség miatt azonban jó partinak számított, a férj, Ferenczi Antal pedig
nem volt gazdag. Egy betegség következtében impotenssé vált, de Katalin ezt követően két gyermeket is szült. Mindkettőt törvényesnek anyakönyvezték. Az egyház közvetítésével egyezség jött létre a házastársak között, amelyben az asszony lényegében megvásárolta, hogy a férj ne támadja meg az apaságot, ugyanakkor rögzítik a gyermekek törvénytelen származását. Másodszor már a két család köt megállapodást, hasonló szellemben. Második terhessége idején haza is költözött az asszony a családi kastélyba, ahol a fia születését követően gyermekágyi lázban meg is halt.

Gindly Sophia mindkét unokájának gondos nevelést biztosított, majd összehívta a családot, hogy átadja gyerekeinek az addig általa kezelt vagyont, amelyből 30-30 ezer forintot biztosított a szóban forgó két unokának azzal, hogy további követelésük nem lehet. Ferenczy István később ezt az egyezséget támadta meg a perben.

Névjegy

Dr. Gaál Zsuzsanna 1957-ben született Szekszárdon. Az első diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte történelem orosz szakon, utána elvégezte az ELTE történelem szakát, ott védte meg doktori disszertációját, majd elvégezte a numizmatikai szakot, és később ott szerezte meg a PhD tudományos fokozatot. Első és egyetlen munkahelyén a megyei múzeumban dolgozik 1979 óta. Lánya testnevelő tanár, fia egy nagy amerikai cégnél informatikai manager. Két éve boldog nagymama. Két ciklusban jutott be egyéni körzetből a megyeszékhely közgyűlésébe édesapja, Vadas Ferenc korábbi körzetében. Négy évig kulturális ügyekért felelős alpolgármester volt. Szabadidejében mai magyar szerzőket olvas, s eljött az ideje hogy újraolvassa a világirodalom nagy klasszikus regényeit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!