Miszla múltját mutatják meg a régi tárgyak

Ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönségnek október végén Miszlán a Borda József Helytörténeti Gyűjteményt. A volt óvoda épületében kialakított állandó tárlat nevét az egykori iskolaigazgatóról kapta, aki létrehozta a gyűjtemény alapját.

– Bár Tamásiban élek, nagyon kötődöm a szülőfalumhoz – mondja Nagy Istvánné, Marika, a tamási városi könyvtár munkatársa. Németh Ferenccel, aki szintén innen származik, és ugyanúgy kötődik a faluhoz, szívesen tesznek érte, és igyekeznek népszerűsíteni. Ebbéli törekvéseikben jó partner Marika férje, aki ugyan nem miszlai, de megszerette a települést, és szívesen segít nekik.

Marika és Ferenc közös munkájának eredményeként léteznek a „Miszla” feliratos dísztárgyak, a prospektusok, a település weboldala, a miszla.hu. Szintén közös munka eredménye a közelmúltban felavatott helytörténeti gyűjtemény létrehozása. A gyűjtemény alapja már rendelkezésre állt, Borda József iskolaigazgató Lebb Józseffel és a falu lakóival közösen teremtette meg 1976-ban. A tárgyak eredetileg az iskolaépületben kaptak helyet, ám az időközben használhatatlanná vált, a gyűjtemény pedig ide-oda vándorolt, nem volt állandó helye.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Nagy Istvánné és Németh Ferenc a miszlai helytörténeti gyűjteményben az ünnepélyes megnyitón. A tájház további bővítését tervezik
[/caption]

Marika és Ferenc még tavasszal keresték meg Boza Ferenc polgármestert, és felajánlották, hogy a kallódó gyűjteményt rendbe hozzák, kibővítik és látogathatóvá teszik. Mindezt önerőből, saját forrásból, de helyet keresnek hozzá. A kiállító-helyiségeket – a volt óvoda épületét – az önkormányzat biztosította, kiürítették, kitakarították és kifestették a két helyiséget, amelyeknek együttes alapterülete száz négyzetméter.

A nyár folyamán végigjárták a falut, régi tárgyak után kutatva a portákon, padlásokon, és nagyon sok mindent gyűjtöttek össze. Ahogy Nagy Istvánné mondja, már most kicsinek tűnik a tájház, szerencsére van még egy kisebb helyiség, azzal ki tudják bővíteni.

A közönség több mint háromszáz tárgyat láthat a tájházban. Főképpen használat tárgyak, munka- és háztartási eszközök, viseleti darabok teszik ki a gyűjteményt. Az egyik tárgycsoport a búza útját követi végig a magtól a kenyérig, a szántás-vetés, aratás, cséplés, sütés folyamatán keresztül. Kialakítottak konyha- és kamrasarkot, egy csoportban láthatók a tejfeldolgozáshoz kapcsolódó tárgyak, a fejősajtártól a köcsögfáig. Vannak még népviseletbe öltöztetett babák, pille-gyűjtemény (ez a jellegzetes helyi női fejdísz neve), bútorok, régi dokumentumok, képek. A miszlaiak gyűjteménye azért is tarthat számot érdeklődésre, mert Tolna megye azon ritka települései közé tartozik, amelynek lakossága szinte kizárólag magyar, elkerülték a ki- és betelepítések, és a török hódoltság után is kizárólag magyar lakosság népesítette be a kihalt falut.

Bár elszármaztak, ragaszkodnak a településhez

Németh Ferenc, Nagy Istvánné Nagy Mária és férje, Nagy István munkája és támogatása révén valósult meg a helytörténeti gyűjtemény a településen. Németh Ferenc vállalkozó és Nagy Istvánné könyvtáros mindketten miszlai származásúak, és mindent igyekeznek megtenni a falu népszerűsítéséért. Németh Ferenc működteti a falu honlapját és a webkamerákat, Nagy Istvánné szerkeszti és bővíti a honlap tartalmát, és két könyvet is írt falujáról Miszla olvasókönyve és Miszla képeskönyve címmel.

Tisztelettel ápolják a Nemeskéri család emlékét

Nemeskéri Kiss Pál császári és királyi kamarás, a fiumei szabadkikötő és a tengermellék kormányzója Miszlán született, és itt is van eltemetve kívánsága szerint a fenyves erdőben. Szülei, Forintosházy Forintos Jozefa és Kiss János királyi udvarnok, a miszlai katolikus templom falában alusszák örök álmukat. Nemeskéri Kiss Pál halálának 150. évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak a templomban. A falu sokat köszönhet a Nemeskéri családnak, többek között a katolikus templomot is ők építtették.