Világos célokról beszélt a pénzügyminiszter ma a Parlamentben

A legfontosabb célok közül, az adóterhek csökkentése mellett, a beruházások ösztönzését, új munkahelyek létrehozását  emelte ki a pénzügyi tárca vezetője. A büdzsé legnagyobb vesztesének  az állami adminisztrációt nevezte, hozzátéve, hogy a kisebb és  olcsóbb állam nem gyengébb: "jobban koncentrál fontos feladataira,  szabályoz, fenntartja a közbiztonságot, szervezi az oktatást és az  egészségügyet, erősíti a szolidaritást".

Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy "az igazságosság elvét a  költségvetés következetesen érvényesíti".
"A magyar gazdaság jól teljesít, nőtt a versenyképesség, csökken  az infláció" - mondta, kiemelve, hogy a jó eredmény a  keresletszűkítő költségvetés, az erős forint és a magas kamatok  többszörös szorításában jelentkezett.

Közölte: azzal számolnak, hogy jövőre 4 százalék körüli lesz a  gazdasági növekedés, az infláció 4,5 százalékra csökken.
"Az államháztartás elsődleges egyenlege, a nyugdíjreform hatását  is figyelembe véve, egyensúlyban lesz, a hiány a GDP 0,6  százalékával lesz alacsonyabb, mint az idén" - mondta Draskovics  Tibor. Kijelentette, fordulat lesz jövőre az államadósság  alakulásában, a GDP-hez viszonyított arány ismét csökken.

A pénzügyminiszter elmondta: jövőre közel hárommillióan kevesebb  adót fizetnek majd, jobb eséllyel vághatnak az otthonteremtésbe a  fiatalok, több segítségre számíthatnak a gyermekek.

Jövőre bővül az otthonteremtés támogatása - közölte, példaként  említve a "fészekrakó programot", a használt lakást vásárló  gyermekes családok számára biztosított, illetve a nehéz helyzetben  lévők lakbértámogatását.

A növekvő bérek, a csökkenő adóterhek és a csökkenő infláció  együttesen eredményezi majd a reálbérek emelkedését - mondta a  pénzügyminiszter. Javulásra számíthatnak a nyugdíjasok is: az év  elején több mint 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ezen felül  jövőre összesen háromheti többletnyugdíjra számíthatnak az idősek,  úgy, ahogyan azt a kormány programjában vállalta.

Az önkormányzatokat is a költségvetés nyertesének nevezte, mivel  kiadásaik messze az infláció felett, mintegy 10 százalékkal  növekednek.
A javuló belső egyensúly, a növekvő exportteljesítmény és az  emelkedő lakossági megtakarítások az idei szerény javulás után  2005-ben érzékelhetően csökkentik a folyó fizetési mérleg hiányát,  és ennél is nagyobb mértékben csökken a gazdaság külső  finanszírozási szükséglete - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

"Olyan költségvetést készítettünk tehát, ami nemcsak a  felzárkózást, hanem a konvergenciát, az euró bevezetéséhez szükséges  feltételek létrejöttét is segíti" - mondta.

A költségvetési javaslat szerint a vállalkozások által fizetendő  terhek némileg csökkennek, sok új kedvezmény, támogatás segíti a  fejleszteni akarókat, emellett többet költ a büdzsé  kutatásra-fejlesztésre, modern technológiákra.

Draskovics Tibor említést tett arról, hogy jövőre a nemzeti  költségvetés forrásait mintegy 300 milliárd forinttal egészítik ki  az Európai Unió támogatásai.

"Költségvetésünkben előirányoztuk azt az összeget, ami lehetővé  teszi a társfinanszírozás biztosítását" - mondta. Az ésszerű  gazdálkodással indokolta, hogy a hazai forrásból nem, vagy kevésbé  támogatják azokat a célokat, amelyeket az EU is támogat, példaként  említve a kis- és középvállalkozásokat.

Az uniós támogatások leglátványosabb területének a  mezőgazdaságot nevezte, mivel a gazdáknak összesen 13 százalékkal  több támogatás jut.
Az állami és a magánszektor közötti együttműködéssel létrejövő  PPP-programokat illetően Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy a - jó  és rossz - tapasztalatszerzés évei után itt az ideje, hogy szélesebb  körben alkalmazza a kormány ezt a módszert.

"A költségvetés azzal számol, hogy jövőre ilyen módon kezdődik  meg a Magyar Universitas Program, és azt javasoljuk, hogy az  autópálya-építést is ilyen módon folytassuk" - mondta.

"Jó szerződéseket fogunk kötni, és a szerződéseket az  előírásoknak megfelelően jóváhagyásra az Országgyűlés elé  terjesztjük" - fűzte hozzá.
A kisebb állam jegyében a költségvetés kevesebbet költ a  honvédségre is: "kevesebbet, de eleget az ország biztonságának  megóvásához, a külföldi küldetések teljesítéséhez".

A pénzügyminiszter az Állami Számvevőszék megállapításaival  összefüggésben elmondta, hogy a tervek szerint a kormány 2005 őszére  az Országgyűlés elé terjeszti az államháztartási törvény  átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot, együtt az állami vagyon  kezelésének új szabályaival.

Megnyugtatónak nevezte, hogy a tervezés során a tárca és az ÁSZ  hasonló kockázatokat azonosított.
"Éppen ezért tartalmazza a javaslat azt a 100 milliárd forint  összegű tartalékot, amely a bevételek kedvezőtlen alakulása esetén  külön beavatkozás nélkül biztosítja a tervezett egyensúly elérését  és a vártnál kedvezőbb esetben pedig rugalmas lehetőséget ad a  kormánynak a többlet felhasználására" - mondta.

Hozzátette: a  kockázatok megkövetelik, hogy az adóhatóság nagyobb erőfeszítéssel,  ha kell, nagyobb szigorral és így javuló eredményességgel  gondoskodjon a bevételek beszedéséről.