A madarak okosabbak, mint eddig hitték

A madarak és az emlősök agya közti összefüggéseket több mint tíz éve vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport. Nemrég rukkoltak elő kutatási eredményeikkel. A nagyszabású vizsgálat végkövetkeztetése, hogy a madarak jóval okosabbak, mint száz éve a tudományos világ nagy része hiszi. Át kell rajzolni a madarak agyi képességeiről kialakult hagyományos képet.
Eleddig az uralkodó nézet az volt, hogy a szárnyasok agya kezdetleges. Nem alkalmas másra, csak a legegyszerűbb feladatok elvégzésére, és az ösztöntevékenység irányítására.
Ez a szemlélet száz évre nyúlik vissza, amikor egy német tu-dós, Ludwig Edinger lefektette az összehasonlító idegkutatás alapjait.
A kutatócsoport vezetője, az amerikai Erich Jarvis azt nyilatkozta: „A tyúkeszűség nem egyenlő a butasággal. Ha valakit tyúkeszűnek neveznek, vegye dicséretnek”. Jó néhány madárfajról már korábban is bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem oktondi jószág. Így például az, hogy a buta liba kifejezés mennyire helytelen, nagyon jól ismert tény a biológusok körében.
A mostani kutatás újdonsága, hogy a madárvilág egészéről mondatott ki az emberi elismerés. Az eszközhasználat, az öszszetett kommunikáció, az emberi nyelv utánzása, sőt a számolás is temérdek madárfaj
képessége. A kutatók szerint a madarak agya nagyon hasonló az emlősök agyához.
Ráadásul rengeteg olyan feladat van, amelyeket a madarak jóval könnyebben elvégeznek, mint bármelyik kutya, macska vagy patkány.
Egy japán kísérlet során Picasso- és Monet-festményeket mutattak galamboknak. Jutalomfalatért a madarak a csőrükkel ráböktek a kérdéses művészt jelölő billentyűre. Később más festők képeit is megmutatták nekik, de a galambok mindig felismerték, hogy kinek a művét látják.
A kutatások azzal a lehetőséggel kecsegtetnek, hogy a tudósok jobban megérthetik az emberi agy működését. Sőt olyan súlyos betegségek rejtett okaira is fény derülhet, mint az Alzheimer-kór.