Én tudom, ki jelentett rólam a III/III-nak

Még tizenöt évvel ezelőtt is keletkezhettek rólam jelentések a politikai rendőrség számára, próbált meglepni egy régi barátom. A pénteken közzétett, tizenkilenc fős ügynöklistáról csevegtünk éppen egy sör mellett. Barátom nem igazán lepődött meg, amikor nem lepődtem meg. Igaz, kikerekedett a szeme. Azt találtam mondani neki, hogy én személyesen ismerem azt, aki hivatalból jelentett rólam.

Akkoriban Ózdon éltem, és röplapoztunk, tüntetéseket szerveztünk a kohászat és a város tönkretétele miatt. Talán 1989 őszén bejött az irodámba a gyár elhárítótisztje. Arra kért, hogy ne csináljuk a balhét, mert őt ezért mindig letolják, megfenyítik. Rossz foglalkozást választottál, mondtam neki. Azóta nem láttam.

A dossziém biztos, hogy ott van a Történeti Hivatalban, ám nem érdekel, pedig nyilván érdekes lehet.

Bosszúért sem lihegek, nem akarom keresztre feszíteni azt a III/III-as tisztet vagy a környezetemben általa beszervezett embereket. A nevük sem érdekel. A lelkiismeretével számoljon el mindenki maga.
Akkor lenne értelme a listáknak, ha mindenki szerepelne rajta. Akkor is csak azért, hogy pontosan láthassuk, ki, miért tette azt, amit tett. Nincs értelme a leszámolásnak.

Szerintem ez az egyébként soha nyilvánosságra nem kerülő lista éppen tizenöt évet késett.