Hibák sora vezetett a gazdatüntetéshez

Tisztelem és becsülöm, de leginkább sajnálom azokat a gazdákat, akik hóban, fagyban traktoraik mellett Budapest szívében táboroznak. Bármit is harcolnak ki, egy dolgot nem tudnak megváltoztatni: azt a történelmi hátrányt, amely a rendszerváltás óta sújtja őket. Ezért pedig a politikai vezetők a felelősek.
Az első hiba akkor történt, amikor a 90-es évek elején a hatalom politikai érdektől vezérelve arra ösztönözte a parasztokat, hogy tömegesen és mielőbb hagyják el a téeszeket. Arra biztatta őket, hogy ugorjanak az ismeretlenbe, ahol alapvető feltételek, gépek és eszközök nélkül kell gazdálkodniuk. Ahol nem elég tudni szántani, vetni, de érteniük kell a növényvédelemhez, a gépjavításhoz, s otthonosan mozogniuk az adózás és könyvelés rejtelmeiben. Képben lenni a piaci mozgások terén. Ki hitte komolyan, hogy ennyi mindenben járatosak? Kevesen.
A második hiba akkor történt, amikor a rendszerváltás utáni kormányok a kárpótlással elfoglalt gazdák elől elkótyavetyélték a mezőgazdasági feldolgozóüzemeket. A tej-, hús-, cukor-, étolajipari vállalatokat. Ezzel a feldolgozók tulajdonosainak kiszolgáltatták a termelőket.
A harmadik hiba akkor történt, amikor 2000-től nem magyarázták el a gazdáknak, hogy az uniós támogatási rendszer mit is jelent. Mit takar a Lajtán túl a családi gazdaság fogalma és mit itthon.
A történelmi hátrány ledolgozható. Csak kérdés, mire ez megtörténik, marad-e idehaza gazdálkodó?