Ország-világ

2005.06.29. 00:00

Árnyék a Halálos tavaszban

A Halálos tavasz című film (1939) híres képsorában Jávor Pál a pianínóra helyezett tükörből lesi meg a háta mögött levetkőző-felöltöző, a közönség számára csupán izgalmas árnyékként látható Karády Katalint.

Szabó Palócz Attila

[caption id="" align="alignleft" width="226"] Búgó, mély hangja meghódította a férfiakat és a nőket. Lemezeit ma is százezres példányszámban vásárolják.
[/caption]Zilahy Lajos 1922-ben megjelent és rögtön betiltott Halálos tavasz című regényéből írta a forgatókönyvet, amelyben a két nő között őrlődő férfi történetét dolgozta fel. Mai szemmel nézve úgy tűnhet, hogy a cenzorok túlontúl szemérmesek voltak, amikor a filmet is betiltották. Érdemes megfigyelni azt a jelenetet, amikor Edit boldog táncot lejt az imádott férfi, dr. Egry Iván jelenlétében egyik szerelmi légyottjuk alkalmával. Mindez abban bérelt kis budai lakásban történik, ahol rendszeresen találkoznak. Egy akkori cenzor szemében ez lehetett maga az erkölcsi fertő.

A Halálos tavasz egy csapásra ünnepelt sztárrá tette főszereplőjét, Karádyt, aki az önmagát szinte tárgyként felkínáló Editet, a tüzet és az őrült vágyat megtestesítő nőt tolmácsolta. Kalmár László rendező filmjét annak idején fűtött erotikája miatt botrányosnak tartották. Férfiként ma is izgalommal lessük Karády Katalin felsejlő árnyalakját. Karády filmjeit ma sem csak azok szeretik újra megnézni, akik kedvelik a retroérzést. A Halálos tavasz a háború előtti magyar filmtermés legendák övezte alkotása.

Az 1939. szeptember 21-i bemutató óta eltelt évtizedekben többen is megkérdőjelezték, hogy valóban az imádott filmcsillag alakja-e az ott a filmben. Szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy egy névtelen dublőzt láthatunk a híres jelenetben. Így utólag ezt már nem tudjuk ellenőrizni, valószínűleg vaskos archívumi köteteket kellene fellapoznia annak, aki ki szeretné deríteni az igazságot. Akárhogy legyen is, Karády Katalin sok más, ugyancsak méltán megérdemelt titulusa mellé ezzel a jelenettel begyűjtötte az első, filmvásznon vetkőző magyar színésznő dicsőséges címet is.

[caption id="" align="alignleft" width="145"] A maga korában kihívónak számított a nadrág–blézer összeállítás
[/caption]1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta Karádyt. 1945 után is rendőri felügyelet alá helyezték, s habár ezt később feloldották, filmes pályája derékba tört. Kivándorlásával kapcsolatban is rengeteg a bizonytalanság. Még távozásának idejét sem tudjuk pontosan: egyesek szerint 1949-ben ment el, mások szerint 1951 elején. A színésznő már a maga korában is legendás alak volt, és ügyesen gondoskodott arról, hogy önként vállalt emigrációjában az is maradjon. Előbb Brazíliában élt, majd az USA-ba költözött. Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételen kívül nem vállalt semmilyen szereplést. Külföldről nem is igen szivárogtak haza hírek vele kapcsolatban, csak annyit lehetett tudni, hogy New Yorkban magányosan él. Magyarországon távozása után betiltották a filmjeit.

Már a negyvenes években is találgatták, majd a hetvenes évektől több hullámban jelentkező Karády-nosztalgia korszakaiban sokan próbálták megfejteni, hogy mi volt kisugárzásának titka. Annyit írtak a hangjáról, a viselkedéséről, a nézéséről, mint talán egyetlen magyar színésznőéről sem. Már a mai értelemben vett médiajelenség volt: divatot csinált a nadrágkosztümből és a híressé vált Karády-frizurából, amelyet még ma is nagyon sokan viselnek előszeretettel. Imádói és utálói is voltak, magánélete is élénken foglalkoztatta az embereket.

1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Budapesten temették el: hamvait 1990. február 19-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Bacsó Péter filmrendező 2001-ben filmet készített életéről. nnek története egy különös tragikomédia az egymást keresztező, egymásba kapaszkodó emberi sorsokról. Karády Katalin szerepét Nagy-Kálózy Eszter tolmácsolta nagyszerűen, s Bacsó kiváló partnereket szerződtetett mellé Rudolf Péter és Cserhalmi György személyében.

Húsz filmben játszott egyetlen évtized alatt

Karády Katalin (1912–1990), a magyar filmtörténet első nagy sztárja korán hagyta abba, de későn is kezdte színészi pályáját. Egy évtizedig tartó karrierje alatt elsősorban filmszerepeivel hódította meg rajongóit. Eredeti neve: Kanzler Katalin 1936: Egyed Zoltán tanácsára kezdett színészetet tanulni Aczél Ilonánál, ekkor vette fel a Karády nevet 1939. február: először lépett színpadra (Pesti Színház) filmkarrierje: Zilahy Lajos fedezte fel filmszínésznői tehetségét 1939–1948: húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el fontosabb szerepei: Erzsébet királyné (1940), A szűz és a gödölye (1941), Egy szív megáll (1942), Külvárosi őrszoba, Valahol Oroszországban, Makrancos hölgy, Valamit visz a víz (1943), Machita (1944), Forró mezők (1949)

1939. február: először lépett színpadra (Pesti Színház)

filmkarrierje: Zilahy Lajos fedezte fel filmszínésznői tehetségét

1939–1948: húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el fontosabb szerepei: Erzsébet királyné (1940), A szűz és a gödölye (1941), Egy szív megáll (1942), Külvárosi őrszoba, Valahol Oroszországban, Makrancos hölgy, Valamit visz a víz (1943), Machita (1944), Forró mezők (1949) Búgó, mély hangja meghódította a férfiakat és a nőket. Lemezeit ma is százezres példányszámban vásárolják. A maga korában kihívónak számított a nadrág–blézer összeállítás -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában