Zűrzavaros év vége

[caption id="" align="alignleft" width="258"] A gyerekek szemmel láthatóan örültek a régóta várt szabadságnak
[/caption]Mázlisták azok, akik a tanítási év utolsó napjaiban nagy ívben elkerülhetik az iskolát. Ráadásul engedéllyel, tanári beleegyezéssel. Azok a tanulók, akik a végső visszaszámláláskor még mindig a padokat koptatják, év közben kaptak pihenőt. Így irigységre semmi okuk, viszont rájuk hárult a régi hagyomány folytatása. Vagyis a mai napon írhatják a vakáció utolsó betűjét. – Jaj, már nagyon vártam, hogy vége legyen az iskolának. A rajzóra hiányozni fog, de csak egy kicsit. Nemsokára megyek egy jó kis táborba és remélem, sok új barátom lesz – mesélte a tízéves Luca.

A városmajori Kós Károly Általános Iskola igazgatónőjétől megtudtuk: náluk az utolsó három napon a sport kapta a főszerepet. Ekkor számtalan ügyességi játék foglalta le a gyerekeket. A közoktatási törvény szerint egy tanulmányi évben összesen 181 kötelező tanítási napnak kell lennie. Az iskolák azonban kapnak bizonyos saját hatáskört. – Ez azt jelenti, hogy a meghatározott számú tanítási napokon túl az általános iskolák öt nappal szabadon gazdálkodhatnak.

A középiskolások egy nappal többet kapnak – tudtuk meg az Oktatási Minisztérium munkatársától. Vagyis: az oktatási intézményekben, miután a pedagógusok és az igazgató megegyezett, munkatervben rögzítik, hogy mire használják fel a törvény adta időt. Egyes iskolák síszünetet adnak, mások ősszel küldik „szabadságra” tanulóikat. Egyes iskolákban pedig tanítás nélküli munkanapokat határoztak meg. – Ilyenkor írjuk meg például a bizonyítványokat, az okleveleket. Emellett tantestületi megbeszéléseket tartunk, egyeztetünk. A gyerekeknek csak az utolsó tanítási napon, június 15-én kell bejönniük. Ekkor három osztályfőnöki óránk van, ahol a nyári balesetmegelőzésről beszélgetünk. Értékeljük az egész évet és kiosztjuk a bizonyítványokat – nyilatkozta a Reggelnek Csikós Erzsébet, az Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola pedagógusa.

Szigorúan rögzített tanítási és szabadnapok

A minisztériumi rendelet szerint meg kell határozni a szervezésekkel kapcsolatos feladatokat. Azaz a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amikor az iskolai oktatás zajlik. Emellett a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi, valamint a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola minden évben munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható, tanítás nélküli munkanapokat, valamint a tanítási szünnapokat is.