Kellenek-e terror idején az életünket pásztázó kamerák?

A legfőbb érv a biztonsági kamerák ellen, amelyek Londonban, Berlinben, Monacóban kitűnő szolgálatot tesznek a bűnmegelőzés terén és a nyomozás segítésében, hogy sértik személyiségi jogainkat. Érdemes feltenni a kérdést: miért? A földalattit vagy a sétálóutcákat járva egy arc vagyunk a milliós tömegből. Hacsak nem vagyunk sztárok, senki sem ismer meg minket, senkinek sem jut eszébe, hogy figyelje személyünket. Miként is, hiszen a kamerákat figyelő rendőr, biztonsági őr nem ismer minket. Az így készített felvételek 99,9 százaléka semmire sem használható. Ám minket a maradék 0,1 százalék érdekelhet, s ezért érdemes kihasználni a technikai lehetőségeket. Gondoljunk csak vissza az Aranykéz utcai robbantásra, a Fenyő-gyilkosságra, Mórra, és már is nem tűnik olyan lehetetlennek a terrorfenyegetettség. A videofelvételeket néhány napon belül törlik, ám ha a londonihoz hasonló terrorcselekmény rázná meg Budapestet, a kamerák felvételei nélkül szinte semmi lehetőségük sem lenne a nyomozóknak a gyanúsítottak beazonosítására.

A terroristák felkutatása egy rendkívül komplex nyomozást igényel. Londonban az egyik elkövető, Hasib Hussein szülei, miután nem érték el fiúkat mobilján, bejelentést tettek a rendőrségen. A személyleírás és a fotó alapján megtalálták a fiatal pakisztáni holttestének maradványait az általa felrobbantott buszon. A Scotland Yard és a titkosszolgálat (MI6) szakértői 2400 órányi felvételt néztek át a pályaudvarok biztonsági kameráinak felvételeiből. Ezek alapján sikerült ráakadni Hasibra, amint három társával leszáll egy vonatról a King’s Cross állomáson. A videofelvételen látszik, amint vállukon viszik a pokolgépeket tartalmazó hátizsákokat. További képsorokon a merénylők elköszönnek egymástól, és elindulnak célterületük felé. A kamerák rögzítették a fiatalemberek könnyed arckifejezését, mozdulataikat. Nem azt a benyomást keltették, hogy éppen öngyilkos merényletre készülnek. Ez a tény, és hogy retúrjegyet váltottak Leeds és London között, felveti azt a gondolatot, hogy a fiatal fundamentalistákat átverték. Eredetileg csak az lett volna a feladatuk, hogy valahova elszállítsák a bombákat, de valaki(k) azonos időben üzembe helyezték a detonátort. A felvételeken látszik egy ötödik személy is, aki mintha csak ellenőrizte volna a terroristák útját King’s Cross állomásig. Szeptember 11. után szintén a reptéri kamerák képei alapján sikerült beazonosítani Mohammed Attát és társait.

Tanulság, hogy kamerákra szükség van. Mindenki beláthatja, hogy a parkolási cégek büntetőcédulái, amelyek által civil kft.-k hozzájutnak rendszámunkhoz, nevünkhöz, lakcímünkhöz, valamint egy időintervallumon belül meghatározzák helyzetünket, sokkal inkább sértik érdekeinket, mint a biztonságunkat szolgáló kamerák.