Négy napnyi esőzés után

[caption id="" align="alignleft" width="313"] Keddre virradóra a csömöriek mentették a menthetőt. A falu három nap alatt kétszer került kritikus helyzetbe, minden kézre szükség volt.
[/caption]Országszerte vízszivattyúzáshoz és kidőlt fákhoz hívták a tűzoltókat az esőzések következtében tegnap; a Duna Budapestnél csütörtökön várhatóan elönti a budai rakpartot. Pest megyében, Gödöllő térségében tegnap is tizenkét tűzoltóegység dolgozott. Legtöbb problémát az emésztőgödrök elöntése és a szennyvíz kitörése jelentette, amely miatt fertőtleníteni kellett a szennyezett víz által érintett területeket – mondta Szentes György katasztrófavédelmi szóvivő. Gémesi György, Gödöllő polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a városnak egy kritikus pontja volt, a 3-as főút egyik szakasza, ahol a víz nem tudott átfolyni az út alatt. Itt a felgyülemlő esővíz 10–12 lakóházba folyt be. Kitelepíteni senkit sem kellett, a házak fertőtlenítését azóta elvégezték. Gödöllőn hétfőn három óra alatt 80 milliméter csapadék hullott, kilépett a medréből a Rákos-patak, de a polgármester tájékoztatása szerint a víz gyors visszahúzódásában nagy szerepet játszott a jól vizsgázó vízelvezető-rendszer is. A Rákos-patak vize veszélybe sodorta a szomszédos isaszegi tórendszert is (lásd riportunkat).

Budapesten hétfőn 36-szor, kedd délelőttig még 15-ször hívták a tűzoltókat – mondta el Molnár Péter, a fővárosi tűzoltóság szóvivője. A számok azonban csalókák, mert több mint száz szivattyúzás áll mögöttük. Egy utcából ugyanis nyilván nem riasztották annyiszor a szakembereket, mint amennyi házat ott a víz egyszerre elárasztott. A budapesti tűzoltók is besegítettek Gödöllőn és Érden. Utóbbi városban hétfő délután 5-től kedd éjszaka 1 óráig megállás nélkül dolgoztak. A munka dandárját a fővárosban is a pincékbe zúduló áradat adta. A XIV., XVI., XVII., XXI. és XXII. kerületiek szenvedtek tőle leginkább, de a budapesti tűzoltóság területe Csömör, Kistarcsa, Kerepes és Pécel is, ahol ugyancsak sok ingatlant kellett megmenteni. A mélyen fekvő Csömör és Pécel domborzati viszonyai miatt járt pórul. A dombokról, lejtőkről a víz gáttalanul hömpölygött le az utcákra.

Országszerte sok településen volt hasonló a helyzet. Nógrád megyében tegnap délelőtt negyven bejelentés érkezett a tűzoltóságokhoz. Bács-Kiskun megyében valamelyest javult a helyzet, a déli órákig tizenegy helyszínre hívták a tűzoltókat. Hajdú-Biharban négy alkalommal kellett a tűzoltóknak veszélyesen megdőlt fát eltávolítaniuk az utakról, négy alkalommal pedig szivattyúzniuk kellett. Fákat döntött ki, utat mosott alá az özönvízszerű esőzés hétfőről keddre virradóra Egerben. A tűzoltóság tegnap délelőttig összesen 11 riasztást kapott innen és a környező településekről. Budapestnél az alsó rakpartot csütörtök délután önti el a víz – közölte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság kommunikációs vezetője.

Ne dőljünk be a pánikkeltőknek, akik feleslegesen kongatják a vészharangot – figyelmezet Pártai Lucia. A meteorológus azokra céloz, akiknek lelki szeme előtt a főváros vagy akár az ország helyén már trópusi esőerdők burjánzanak. Holott csak néhány esősebb nyári napról van szó. Igaz, az éghajlat változik – teszi hozzá a szakember. – De korántsem olyan gyorsan, mint azt némelyik híradásból vélni lehet. Ha a most mért adatok több csapadékot mutatnak, mint a korábbiak, annak fő oka a technikai fejlődés. Régen ugyanis kevesebb helyen volt mérőműszer, mint manapság. Így a szélsőséges értékek elsikkadhattak.

A fővárosban és környékén jelenleg mintegy 50–55 műszer működik. Jelentős részüket – mintegy 20 százalékukat – az elmúlt tíz évben állították fel. Az esőzés miatti károkban ráadásul a domborzati viszonyok, a házak fekvése, a rossz csatornahálózat legalább annyira ludasak, mint a lezúduló csapadék. Budapesten és Pest megyében összesen 40–50 milliméter eső hullott három nap alatt – tudtuk meg Aigner Szilárd meteorológustól. Szerinte az egy négyzetméterre jutó 40–50 liter átlagos mennyiség, és ez messze elmarad például a 260 milliméternyi csapadéktól, amelyben Dad községnek volt része ötvenkét évvel ezelőtt. A négyzetméterenként 260 literes esőmaximum 1953. június 9-én áztatta el a Komárom-Esztergom megyei falut. Vagy gondoljunk Hevesre, ahol 1988. augusztus 23-án a 120 milliméternyi zivatarnak hetven perc elég volt. És akkor hol vagyunk még az Indiai-óceán Réunion szigetének rekordjától! Ott esett a legtöbb eső, amit valaha is mértek: 1870 milliméter, azaz négyzetméterenként 1870 liter – röpke huszonnégy óra alatt. Az ilyesmi valóban trópusi esemény a javából.

Tény, hogy a 70 milliméter csapadék, amely most Magyarországon harminc percen belül elárasztotta a Baranya megyei Nagytótfalut, mérsékelt éghajlaton nem kevés. Ám ez az irdatlan vízmennyiség nem egyedül a felhőkből érkezett – hangsúlyozza Pártai Lucia. Nagy része a környező hegyekben, dombokon eshetett le, ahol persze nem állt meg, hanem elindult a falu felé, és ott összefolyt. Nagy baj, hogy a települések csatornarendszere sok helyen képtelen befogadni a gyorsan lezúduló esőt. A belterületi vízelvezetőket eleve kisebb vízmenynyiségre tervezték – mondja Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A felhőszakadás legveszélyesebb következménye az, hogy a víz emésztőgödröket, trágyadombokat áraszt el. A szennyvíz szintén kitörhet a csatornából. A kiskerteket, veteményeket, füves udvarokat elöntő piszkos, bűzös lé súlyos fertőzésekkel fenyeget. Az ár elvonultával fontos a takarítás.