Nem féltek az atomhulladéktól

[caption id="" align="alignleft" width="255"] Brettl Zoltánné, Gergő, Fruzsina és Milán. A falu fejlődésében bíznak.
[/caption]Bármennyire is különös, a szavazófülke golyóstolla éppen akkor mondta fel a szolgálatot, amikor Krachun Szilárd polgármester próbálta az ikszet berajzolni a szavazólapra. Bátaapáti első embere azonban kisvártatva úrrá lett a helyzeten, és a számára megfelelő helyre tette az egymást keresztező két vonalat. „Én az igenre szavaztam – fedte fel a titkot a polgármester –, hiszen meggyőződésem, hogy ez szolgálja a falu érdekét és fejlődését. Azaz ha itt épül meg a kis és közepes radioaktivitású hulladéktároló. Erről döntöttek a helybeliek, meghatározva a település és a maguk sorsát. Krachun Szilárd hozzátette: bízik abban, hogy a háromszázharminckét szavazásra jogosult állampolgár többsége hasonlóképpen gondolkodik, s ez majd megmutatkozik az igenek számában is.

A vegyesbolt vezetője, Péter István már reggel öt órakor kinyitott. Aki csak elment a szemközti községházán található urnához, mind nála kezdte a napot. „Itt ma eddig nem volt más téma, csak a szavazás – hagyta abba rövid időre a bevétel számolgatását Péter István. – Úgy vettem észre, hogy az emberek kilencven százalékban egyetértettek a hulladéktároló megépítésével. Legfeljebb egy-két tartózkodó volt közöttük, azt pedig senki sem ígérte be, hogy a nemhez teszi az ikszet.” A boltvezető egyébként nem voksolhatott, hiszen nem helyben, hanem a közeli Bátaszéken lakik. De kérdezés nélkül is közli: csakis igennel szavazott volna. Semmiféle veszélytől nem tart, mit számít egy tároló egy ugyancsak közeli atomreaktorhoz képest.

[caption id="" align="alignright" width="255"] Tamás Dénes szavaz. Tudják, mit tárolnak majd a föld alatt.
[/caption]A bolt előtt álldogáló Bagyom Jánosné tájékozott: jól tudja, hogy ide, mármint a két tárna mélyébe nem a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemei, hanem például használt ruhák, szerszámok, szűrők, sűrítmények kerülnének. Azok sem teljesen veszélytelenek ugyan, de bízik a szakemberek hozzáértésében. Akárcsak az igen szavazatok többségében.

A négyszázhatvan lelket számláló Bátaapáti számára köztudottan nem lenne rossz üzlet a tároló. A polgármester nagyon óvatosan bánik a számokkal. Annyit mégis elárul: amennyiben megkezdődik a beruházás, akkor az évente arra fordított mintegy hat-hétmilliárd forint hat százalékát kapná a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztatási Társulás nevű, hat települést tömörítő szerveződés. Bátaapátira hozzávetőlegesen 150 millió forint jutna egy esztendőben. A földtani kutatás, a két megnyitott tárna most is legkevesebb harminc helybelinek ad munkát. Az egymás mellett található Mária és Eszter akna jelenleg 200–220 méter hosszan nyúlik be a faluszéli domb gránitgyomrába. Még legalább egy kilométer hiányzik a hosszúságból, a mélységet pedig a felszíntől számítva 250 méterre kell beállítani. A tárolók itt, azaz a leghátsó, legmélyebb traktusban kapnak helyet, a tervek szerint 2008–2009-ben, amikor elkészül a létesítmény.

A rengeteg adatsor közlését egy háromgyermekes anyuka megjelenése szakítja félbe. Brettl Zoltánné azt szeretné, ha megépülne a tároló, hiszen az hosszú  távon előnyt – és munkát – jelentene mindenki számára. A gyerekeknek, az ő gyerekeinek is.

Az oroszok tartanak a magyar atomtól

Idén áprilisban három orosz környezetvédelmi aktivistát állítottak elő a budapesti Kossuth térről, mert engedély nélkül tüntettek a magyar kormány ellen. Közülük ketten bizonyítottan sugárfertőzéstől betegedtek meg a Moszkvától 1400 kilométerre fekvő Majakban, ahová 1998-ig Magyarország is elszállította kiégett fűtőelemeit és a Pakson keletkező különösen veszélyes hulladékot. Az oroszok azért tiltakoztak, mert a magyar EU-csatlakozás előtt két nappal módosított orosz–magyar egyezmény ezt a gyakorlatot jogilag továbbra is lehetővé teszi. Majak különösen az ötvenes években súlyos környezeti katasztrófa forrása volt. A tüntetők végül néhány óra múlva szabadok voltak, és csak pénzbüntetést kaptak. A magyar kormány pedig igyekezett megnyugtatni az orosz közvéleményt, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv csak elméleti lehetőséget ad a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítására, s a tényleges szállítmányokhoz külön üzleti megállapodások szükségesek. A nukleáris hulladékot jelenleg a paksi ideiglenes tárolóba helyezik, de ez sajtóértesülések szerint akár 2007-re megtelhet, különösen a legutóbbi üzemzavar után. Ezért szükséges minél előbb megkezdeni a végleges tároló megépítését, amelyre Bátaapáti térségét szemelték ki. A kiégett fűtőelemek elhelyezésére a Boda környéki agyagkő tűnik alkalmasnak. E kérdésekben a végleges döntést a parlament hozza majd meg.

A föld mélyén veszélytelen a nukleáris szemét

„Nemcsak a közeljövőben, hanem sok-sok évezred múlva sem jelent semmiféle veszélyt a környezetre a Bátaapátin tervezett tároló megépítése – állítja dr. Fehér István (73) sugárvédelmi szakértő. – A településen kis és közepes erősségű radioaktív hulladékokat helyeznek el. A tolnai településen tárolt hulladékot kondicionáló eljárásnak vetik alá, amely így kis térfogatúra csökkenti az elhelyezni kívánt „szemetet”. A világ legtöbb országában az ilyenfajta radioaktív hulladékokat vagy felszíni vagy felszínhez közeli helyen tárolják. Nálunk a nagyobb biztonság érdekében mélységi tároló épül. Ennél biztonságosabb már nem is lehetne a megvalósítandó tárolási eljárás – hangsúlyozza a szakember. Fehér István szerint ezt támasztják alá a településről és környékéről származó geológiai minták és a mérnöki vizsgálatok is. Nemcsak a hazai, hanem az előkészítő munkába bevont külföldi szakemberek is ezen a véleményen vannak. A tervezett mélységi tároló gránitkőzetben helyezkedne el, a konténer mint mérnöki gát, a gránitkőzet pedig mint geológiai gát tartja vissza a sugárzást. Így a radioaktív anyag semmiképpen nem érintkezhet a környéken élő lakossággal. Fehér István rámutatott: a világ minden olyan országában, ahol atomerőmű működik, található ilyen jellegű kis és közepes aktivitású tároló. – Az ilyen jellegű hulladék elhelyezését minden országnak magának kell megoldania – teszi hozzá. Véleménye szerint az emberek ellenérzését főként a kellő ismeretek hiánya váltja ki. Sajnálatosnak tartja, hogy az ország lakóinak fizikai, de főként atommag-fizikai és sugárvédelmi ismeretei igen szerények. Bár a mai fiatalok már sokkal többet tudnak erről.

A német környezetvédők általában a szállítmányok elé vetik magukat

Németországban az atomhulladék kérdése a választási kampány egyik fontos témája. Az ellenzék kisebbik pártja, a szabad demokrata FDP a megoldást a kiégett fűtőelemek exportálásában látja. A szállítmányok egy része már eddig is Franciaországba került, természetesen a környezetvédők széles körű tiltakozása ellenére. Az ellenzéki uniópártok (CDU-CSU) azonban visszafogottan viszonyulnak az atomenergiához, mivel jól tudják, hogy a visszatérés a hagyományos, de drágább forrásokhoz áremelkedéssel járna. A megoldást a még működő tizenhét német atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában és a lassú kifutásban látják. Ebben az esetben azonban két végső tárolóra van szükség, amelyek épp Alsó-Szászországban – Gorlebenben és Salzgitterben, egy bezárt sóbányában – találhatók. Legutóbb a szászországi Rossendorfból indultak szállítmányok a vesztfáliai Ahausba, több ezer környezetvédő tiltakozását kiváltva.

A tüntetők végül néhány óra múlva szabadok voltak, és csak pénzbüntetést kaptak. A magyar kormány pedig igyekezett megnyugtatni az orosz közvéleményt, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv csak elméleti lehetőséget ad a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítására, s a tényleges szállítmányokhoz külön üzleti megállapodások szükségesek.

A nukleáris hulladékot jelenleg a paksi ideiglenes tárolóba helyezik, de ez sajtóértesülések szerint akár 2007-re megtelhet, különösen a legutóbbi üzemzavar után. Ezért szükséges minél előbb megkezdeni a végleges tároló megépítését, amelyre Bátaapáti térségét szemelték ki. A kiégett fűtőelemek elhelyezésére a Boda környéki agyagkő tűnik alkalmasnak. E kérdésekben a végleges döntést a parlament hozza majd meg. A föld mélyén veszélytelen a nukleáris szemét „Nemcsak a közeljövőben, hanem sok-sok évezred múlva sem jelent semmiféle veszélyt a környezetre a Bátaapátin tervezett tároló megépítése – állítja dr. Fehér István (73) sugárvédelmi szakértő. – A településen kis és közepes erősségű radioaktív hulladékokat helyeznek el. A tolnai településen tárolt hulladékot kondicionáló eljárásnak vetik alá, amely így kis térfogatúra csökkenti az elhelyezni kívánt „szemetet”.

A világ legtöbb országában az ilyenfajta radioaktív hulladékokat vagy felszíni vagy felszínhez közeli helyen tárolják. Nálunk a nagyobb biztonság érdekében mélységi tároló épül. Ennél biztonságosabb már nem is lehetne a megvalósítandó tárolási eljárás – hangsúlyozza a szakember.

Fehér István szerint ezt támasztják alá a településről és környékéről származó geológiai minták és a mérnöki vizsgálatok is. Nemcsak a hazai, hanem az előkészítő munkába bevont külföldi szakemberek is ezen a véleményen vannak. A tervezett mélységi tároló gránitkőzetben helyezkedne el, a konténer mint mérnöki gát, a gránitkőzet pedig mint geológiai gát tartja vissza a sugárzást. Így a radioaktív anyag semmiképpen nem érintkezhet a környéken élő lakossággal.

Fehér István rámutatott: a világ minden olyan országában, ahol atomerőmű működik, található ilyen jellegű kis és közepes aktivitású tároló. – Az ilyen jellegű hulladék elhelyezését minden országnak magának kell megoldania – teszi hozzá.

Véleménye szerint az emberek ellenérzését főként a kellő ismeretek hiánya váltja ki. Sajnálatosnak tartja, hogy az ország lakóinak fizikai, de főként atommag-fizikai és sugárvédelmi ismeretei igen szerények. Bár a mai fiatalok már sokkal többet tudnak erről. A német környezetvédők általában a szállítmányok elé vetik magukat Németországban az atomhulladék kérdése a választási kampány egyik fontos témája. Az ellenzék kisebbik pártja, a szabad demokrata FDP a megoldást a kiégett fűtőelemek exportálásában látja. A szállítmányok egy része már eddig is Franciaországba került, természetesen a környezetvédők széles körű tiltakozása ellenére. Az ellenzéki uniópártok (CDU-CSU) azonban visszafogottan viszonyulnak az atomenergiához, mivel jól tudják, hogy a visszatérés a hagyományos, de drágább forrásokhoz áremelkedéssel járna.

A megoldást a még működő tizenhét német atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában és a lassú kifutásban látják. Ebben az esetben azonban két végső tárolóra van szükség, amelyek épp Alsó-Szászországban – Gorlebenben és Salzgitterben, egy bezárt sóbányában – találhatók.

Legutóbb a szászországi Rossendorfból indultak szállítmányok a vesztfáliai Ahausba, több ezer környezetvédő tiltakozását kiváltva. Brettl Zoltánné, Gergő, Fruzsina és Milán. A falu fejlődésében bíznak. Tamás Dénes szavaz. Tudják, mit tárolnak majd a föld alatt. -->