Előnyt ad a több diploma?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Karrierszakértők szerint felnőtt fejjel hasznosabb, ha nem egyetemre, hanem nyelviskolába iratkozunk be
[/caption]Sokan megkérdőjelezik a felnőttkori tanulás hatékonyságát. A pszichológusok vizsgálatai szerint tanulási képességünk csúcspontját 20–25 év között érjük el. Ez a 42. életévig nagyjá-ból 13–15 százalékkal csökken. Újabb kutatások azonban rámutatnak arra, hogy ez a csökkenés nem az általános tanulási képesség mérséklődését jelenti, csupán az emlékezeti teljesítmény változására utal. A felnőttek tanulási képessége egyénileg nagyon változó. Szélesebb körű élettapasztalataik sok esetben eredményesebb tanulást tesznek lehetővé, mint serdülőkorban. A felnőtt tanulásra való képessége a szakemberek szerint elsősorban a motivációtól függ. Sokakat szakmájuk folytonos változásai kényszerítenek vissza az iskolapadba, míg mások meglévő diplomájuk elértéktelenedésétől tartva próbálnak új utakat keresni. A magyarokra egyébként is jellemző, hogy szeretnek diplomát gyűjteni, sokan meg sem állnak két-három oklevélig. Kérdés, hogy az iskolához való ragaszkodás a csillapíthatatlan tudásszomjból fakad-e, vagy egyszerűen kényelemből. Hiszen tagadhatatlan, hogy az egyetemista–főiskolás lét kellemes, „már nem gyerek, még nem felnőtt” állapot. Pedig önmagában az oklevelek száma nem növeli a dolgozók munkaerő-piaci értékét.

A szakemberek szerint ha valaki harmincévesen, három diplomával keres állást, nem indul nagyobb előnnyel, mint egydiplomás, ugyancsak pályakezdő társa. Inkább akkor érdemes valakinek továbbképeznie magát, ha már többéves szakmai tapasztalatot szerzett, és pontosan tudja, mely területen van szüksége fejlődésre. Emellett azt sem árt szem előtt tartani, hogy bizonyos oktatási intézményeknek a többinél nagyobb presztízsük van a vállalatok vezetőinek szemében. Bár hivatalos lista természetesen nem létezik, a második diploma megszerzésénél is számít a képzés helye. Nem érdemes tehát gyengébb szakképzést választani csak azért, hogy még egy papírral több legyen.

A karrierszakértők szerint a diplomák számánál fontosabb a használható nyelvtudás. Bár angolul ma már nagyon sokan tanulnak, még mindig elenyésző azok száma, akik szükség esetén egy tárgyaláson is megállják a helyüket. Ha tehát biztosra szeretnénk menni, első diplománk mellé szerezzünk biztos nyelvtudást és néhány évnyi munkatapasztalatot. Érdekes, hogy a statisztikák szerint Közép-kelet-Európában a magyar nők építik legtudatosabban karrierjüket. Itt a legmagasabb a továbbképzéseken és tanfolyamokon részt vevő hölgyek száma. Többségük azért vállalkozik a tanulásra, hogy előre tudjon lépni a ranglétrán. Férfi kollégáikkal szemben ugyanis egyelőre a hölgyeknek még mindig kevés esélyük van rá, hogy a középvezetői szintnél magasabbra jussanak. Míg az Egyesült Államokban az első számú vezetők 11 százaléka nő, addig ez az arány Európában csupán három százalék körül mozog.

Ötven év felett már nem szeretünk tanulni

Magyarországon az ötven évnél idősebb emberek kevesebb mint egy százaléka vesz részt valamilyen képzésben annak ellenére, hogy ezeket általában a vállalatok finanszírozzák. Az alacsony érdeklődés oka abban keresendő, hogy az idősebbek nem szívesen jelentkeznek olyan képzésre, ahol a jelenlévők között fiatalok is vannak. Főleg a munkanélkülieknél nem tudatosul a tanulás fontossága. Őket általában a munkaügyi központok dolgozói próbálják továbbképzésre ösztönözni. Legtöbbjük azonban szeretne azonnal munkába állni. Így nagy a valószínűsége, hogy a felajánlott képzést elutasítja, főleg akkor, ha utána nincs biztos elhelyezkedési lehetőség.