Hősők tere kínai tulajdonban

Budapest nevezetességét a Global Paradise nevet viselő monumentális szórakoztatóparkban építették újjá 1995–ben. Persze nemcsak a Millenniumi emlékmű áll a parkban, ott van a Brandenburgi kapu, az egyiptomi piramisok, a holland szélmalmok, Dávid szobra Rómából, és a Grand Canyon sziklába vájt elnökportréinak kicsinyített mása is. A műalkotásokat nem eredeti nagyságukban készítették el, hanem 90 százalékos méretarányos változatban. A park 23 kilométerre fekszik Sanghajtól, talán ezért, és a drága belépő miatt nem volt jelentős a látogatottsága. Így a nyitás után egy-két évvel be is zárták. Jelenleg a helyiek termesztik ott növényeiket és úsztatják libáikat.

– A műemlékekre nem vonatkozik másolási tilalom, a Millenniumi emlékmű azonban a nemzeti identitás jelképe, ezért valamilyen hozzájárulást kellett volna kérniük a magyar államtól – mondja Fejérdi Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivat elnökhelyettese, aki a Reggeltől értesült a sanghaji Hősök teréről. – Egyébként büszkék lehetünk arra, hogy Kínában is terjesztik a jó hírünket. Aki látja azt az alkotást, kedvet kaphat, hogy megnézze nálunk az eredetit.

Zsigmond Attila, az emlékművet felügyelő Budapest Galéria igazgatója sem hallott még a kínai parkról. Azt mondta, utánanéznek, történt-e bármiféle egyeztetés a tulajdonos magyar állammal az építkezés előtt. A Millenniumi emlékmű ugyanis kiemelt állami műemléki védettséget élvez.

Vitatható az építkezés jogszerűsége

– Háromféle jogi kérdést vet fel az ügy – magyarázza Magyar György ügyvéd. – A legfontosabb, hogy az alkotónak fennáll-e még a védettségi joga. Az is kérdésként merül fel, hogy nem történt-e valamilyen megállapodás vagy szándéknyilatkozat a két állam között a másolat elkészítéséről. A harmadik probléma, hogy ha a sanghaji Hősök tere bármilyen apró dologban eltér a budapestitől, akkor már nem beszélhetünk plágiumról. Az, hogy tíz százalékkal kisebb, még nem elég.