Így működött kulcsár rendszere

Huszonöt gyanúsítottból huszonegy lett vádlott a Fővárosi Főügyészség tegnap elkészült vádirata szerint a Kulcsár-ügyben. A vádak között sikkasztás, hűtlen kezelés, orgazdaság, közokirat-hamisítás szerepel. Az elkövetési érték (az a pénzmennyiség, amelyet az ügyletek során megmozgattak) az ügyészség megállapítása szerint 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár pedig 8,3 milliárd. Hét gyanúsított és négy cég vagyonát zárolták, összesen 6,3 milliárd forintot.

Az ügyészségi sajtótájékoztatón elhangzott: az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila – amennyiben a bíróság bűnösnek találja – 5-10 éves börtönbüntetésre számíthat. A másodrendű vádlott, Kerék Csaba, a Britton volt vezetője, harmadrendű vádlott pedig Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója. A teljes – összesen 71 oldalas – vádiratot néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra.

„Kulcsár két dologhoz értett: a pénzhez és az emberekhez” – mondta tegnap Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes azon a tájékoztatón, amelyet a tegnap elkészült vádiratról tartottak. Kulcsár a kapcsolatrendszere, kiemelt ügyfélköre és a pénze révén olyan helyzetbe került, hogy ügyfeleinek bármikor képes volt a kért pénzeket kifizetni. Kulcsár és társai ugyanis egy kiemelt ügyfélkör pénzét kezelte. Gyakran az átvett összeg három-négyszeresét is visszafizették. Ilyenkor az ügyfél – aki gyakran nem saját pénzét, hanem cégéét használta fel – sikerdíjat kapott.

Az ügyészség felhívta a figyelmet a külső segítőkre. Az ügyletekhez szükség volt az igen jó gyakorlati és elméleti tudással rendelkező Kerék Csaba másodrendű vádlottra, a Britton cégcsoport vezetőjére, valamint Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottra, volt bankigazgatóra. Kerék és Kulcsár elhatározták, hogy meggyőzik ügyfélkörüket arról, hogy Kulcsár a cégek számlái fölött szabadon rendelkezhessen, afölött pedig hunyjanak szemet, hogy Kulcsárék illegális tranzakciókat is végeznek. Az ábránkon látható cégek között voltak államiak is, akiknek vezetői a vádirat szerint „sikerdíjat” kaptak azért, hogy hatáskörükben engedélyezték, hogy Kulcsárék használják azt a pénzt, ami nem az övék.

[caption id="" align="alignleft" width="298"] Balról: Zaránd Viktor ügyész, Ihász Sándor fővárosi főügyész és helyettese, Szoboszlai Richárd, a vádhatóság tegnapi sajtótájékoztatóján
[/caption]A pénzt azonban nem csak használták, hanem kisebb hozamokat mutattak ki a valóságosnál, a maradékot pedig saját vállalkozásaikba tették. Ez volt a Britton csoport, amely vett cégeket, luxusszállodákat és ingatlanokat. Az alapügy egyetlen megvádolt politikaközeli szereplője Váradi János volt kőbányai önkormányzati képviselő, aki Budapest egyik legjobban működő kerületének vagyongazdálkodásáért felelt a KŐBETA Rt.-ben. A jó üzletmenetet egyre jobbá tette a kiemelt ügyfelek bővülő köre és a külső segítők. Ez tette lehetővé a vádirat szerint, hogy öt esztendő leforgása alatt Kulcsárék 23 milliárd forintot úgy forgassanak meg egy bankban, hogy az senkinek ne tűnjön fel. Mint lapunk megtudta, ebben az „első Kulcsár-ügyben” vezető politikusok meggyanúsítására sem került sor, igaz, további nyomozások még zajlanak.

Tény, hogy a brókerügy eddig ismert szereplői közül mindenki tagadja a terhére felrótt bűncselekményeket – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Heti Válasznak –, volt, aki még a vallomástételt is megtagadta. Egyedül Kulcsár vállalta azt, hogy önmagára nézve súlyos terhelő adatokat közöljön az ügyészségi nyomozókkal. Ezeket a rendőrség és az ügyészség köteles volt ellenőrizni, ez alapján történt meg a tegnapi vádelmelés. Egy névtelenséget kérő jogász lapunknak azt mondta, hogy Kulcsár azért tett beismerő vallomást, mert belátta, hogy részletes vallomása esetén a bírósági ítéletben korlátlanul enyhíthető a büntetési tétel. Tegnap egyébként a Fővárosi Főügyészség a vádirat ismertetését azzal kezdte, hogy visszautasított minden olyan sajtóvádat, amely az ügyészséget szakszerűtlenséggel vádolta.

2. Kerék Csaba, a Britton Kft. és az Immoblia Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója

3. Rejtő E. Tibor, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatója

4. Mészáros János, a Britton C&C Kft. és a BR Office Rent Kft. tulajdonosa

5. Hasszán el-Abed, az El-Zor Kft. ügyvezető igazgatója

6. Dudás Gábor, a Montrade Ltd., illetve a Balmoral Group munkatársa

7. Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója

8. dr. Kelemen László Béla ügyvéd

9. Garamszegi Gábor, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa

10. Forró Tamás, a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója

11. Vargáné Vasadi Julianna, ESMA Kft. gazdasági igazgatója

12. Orosz Ágnes, a Séd-COOP 2000 igazgatósági tagja, főkönyvelő

13. Váradi János, a Kőbányai Önkormányzat képviselő-testületének tagja, a KÖBETA Rt. igazgatósági tagja

14. Csuka László, a K&H Equities Rt. vezérigazgatója

15. Tóth Róbert, a K&H Equities Rt. vezető üzletkötője

16. Dr. Vígh Szabolcs, a K&H Equities Rt. állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvédje

17. Pinizsi Hajnalka, privát banki ügyintéző

18. Balassa Katalin, a K&H Equities Rt. alkalmazottja, személyi asszisztens

19. Nagy Károly, az Autó Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője

20. Barta Péter, vállalkozó

21. Szekér Gyula, személy-fuvarozó Kulcsár Attila útja a bankszékháztól Bécsen és a házi őrizeten át a vádlottak padjáig 2003. április: Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a cégnél történt befolyásszerzés miatt. Tanúként meghallgatják Kulcsár Attilát.

2003. június: megverik Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét.

2003. július: a K&K Bank Rt. feljelentése alapján elrendelik a nyomozást sikkasztás és pénzmosás ügyében. A Fővárosi Ügyészség a nyomozás felett fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol. Kulcsár Attila Bécsbe távozik, az osztrák rendőrség azonban őrizetbe veszi.

2003. szeptember: a K&K Bank vezérigazgatóját, Rejtő

E. Tibort Hegyeshalomnál elkapják és letartóztatják.

2004. március: Kulcsár Attilát az osztrák hatóságok kiadják Magyarországnak.

2004. szeptember: Kulcsárt tanúként hallgatják ki Szász

Károly megverésével összefüggésben. Kiderül, hogy Szász egyik bántalmazója, a nagykanizsai N. Tibor Kulcsár gyerekkori ismerőse.

2004. október: megszüntetik Kulcsár előzetes letartóztatását, házi őrizetbe helyezik, folyamatos rendőri felügyelet mellett.

2005. április: fény derül arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 595 telefonlehallgatási jegyzőkönyvet semmisített meg a Kulcsár-ügyben.

2005. augusztus: nyilvánosságra hozták a Kulcsár kihallgatásán készült videofelvételeket. Ahol a pénz egy része van: Thermal Hotel Visegrád A kilencvenes évek végén a Thermal Hotel Visegrád gyógyszálló-beruházás legnagyobb tulajdonosa Dárdai Pál válogatott futballista volt, aki bajba került. Az új befektető a Britton Kft. lett, amelynek tényleges tulajdonosa Kulcsár Attila. A beruházásba bevonták a Betonút Rt.-t.

A Britton Kft. részét később a Betonút vette át. Dunai György, a Betonút Rt. fő tulajdonosa a Thermal Hotel Visegrád Rt.-ben aztán újabb tulajdonoscserét hajtott végre: lecserélte a Betonút Rt.-t a DBI Kft.-vel. Dunai (a kezdeteket leszámítva) mindvégig tulajdonosként nevezhető meg a Thermal Hotelben, csak a szintén az ő tulajdonában lévő cégek változtak. Balról: Zaránd Viktor ügyész, Ihász Sándor fővárosi főügyész és helyettese, Szoboszlai Richárd, a vádhatóság tegnapi sajtótájékoztatóján -->