Kulcsár önmagát hallgatja ki?

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Az ügyészek néha tegezték, néha magázták Kulcsár Attilát. Az ügyészség szerint lehet jó is a kapcsolat vádló és vádlott között.
[/caption]A szakértők egyetértenek: hihetetlen dolgot láttak vasárnap este a Szólás szabadsága című tévéműsorban. Friderikusz Sándor részleteket mutatott be Kulcsár Attila 2004. június 9-én a Fővárosi Főügyészségen videóra vett vallomásából. A 2 óra 44 perces kihallgatáson a K&H Equities különösen nagy értékű sikkasztással gyanúsított volt üzletágvezetője, ügyvédje, Zámbó Gyula, valamint Ihász Sándor, akkor még osztályvezető ügyész, ma már fővárosi főügyész, két ügyész és a gépírónő vett részt. Az adásban Kabódi Csaba, az ELTE büntető-eljárásjogi tanszékének vezetője kétszer is megismételte, hogy a látottak leginkább arra emlékeztetik, amikor az egyetemen szituációs gyakorlatot tartanak, és az egyik szituáció paródia. Kacziba Antal, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója pedig azt mondta, a látottak leginkább egy értekezletre, egy igazgatótanácsi ülésre emlékeztették, és nem kihallgatásra. A felvételen Kulcsár Attila, ügyvédje, Zámbó Gyula és az ügyészek gyakorlatilag közösen fogalmazzák meg Kulcsár vallomását. Előfordul, hogy az ügyvéd diktál, máskor Kulcsár maga mondja számítógépbe szavait, holott a jegyzőkönyvet az ügyészeknek kellene vezetni.

Az egyik bejátszáson az ügyészek egy olyan kimutatást mutatnak Kulcsárnak, amelynek tartalmáról a felvétel tanúsága szerint sem az ügyészeknek, sem a gyanúsítottnak fogalma sincs. Ezt a bejátszást Kacziba egyenesen elképesztőnek nevezte, mint ahogy azt is, amikor a kihallgatást vezető ügyész Kulcsár egyik mondatára megjegyzi: „Ez nekem még nem elég jó”. A tábornok elképedését csak fokozta, amint a vezető ügyész gyakran „izével” váltott ki bizonyos eszébe nem jutó szavakat. A szakértők kijelentették: a büntetőeljárási törvény (Be.) nem biztosítja a sugdolózás jogát, még kevésbé a diktálás jogát. A bemutatott felvételeken ugyanis látható, amint Kulcsár és védője többször is összehajolva megbeszéli, hogy Kulcsár mit is mondjon jegyzőkönyvbe, amit aztán be is diktál. Kabódi Csaba összegzésképpen azt mondta: a teljes felvétel hiányában nem mondhatja azt, hogy törvénysértőek a látottak, ám mindenképpen egy formai hibákkal teli kihallgatást rögzítettek videóra.

Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt, a vádhatóság felháborítónak tartja és viszszautasítja a ránézve rágalmazó jellegű nyilatkozatokat – tudatta a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel. A Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának vasárnapi adásában elhangzottakat – tekintve, hogy az eljárás jelenleg vádemelési szakaszban van – a gondos szakmai döntés befolyásolását célzó megnyilatkozásként értékelik. A kiragadott részletekre alapítottan az eljáró ügyészekre – és az ügyészség egészére – nézve rágalmazó jellegű, a hatályos törvény ismeretét nélkülöző véleményt megfogalmazó nyilatkozatokat felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk – áll a főügyészség közleményében.

Farkas Ákos, a miskolci egyetem állam- és jogtudományi karának büntető-eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékvezetője az Origónak elmondta, hogy nem lepte meg a kihallgatást végző ügyészek viselkedése a felvételeken. „Ma Magyarországon ugyanis sehol, sem a leendő rendőröknek, sem a leendő ügyészeknek nem tanítják meg, hogy hogyan kell kihallgatni” – közölte. A tanszékvezető tapasztalatai szerint a kihallgatók sokszor nincsenek tisztában a kihallgatás technikájával, a megfelelő taktikák alkalmazásával. „Vagy megtanulják az évek során a gyakorlatban vagy nem. Sokan egyszerűen nem tudnak jól kérdezni” – fogalmazott. A tanszékvezető szerint nem véletlen, hogy például Angliában és Németországban interjú néven külön oktatják ezt a leendő ügyészeknek.

Egyébként lapunknak úgy fogalmazott egy névtelenséget kérő ügyész, hogy a vádemelés során korrigálhatók a formai hibák. A videofelvétel Kulcsár vallomássorozatának legelején készült, a felvétel és az arról készült írásos jegyzőkönyv akár ki is zárható a bíróságnak majd átküldendő bizonyítékok sorából. Azaz várható, hogy azt már az ügyészség sem fogja bizonyítékként kezelni. Informátorunk úgy véli: a többi vallomás is kerek egészet alkot, és megállja majd a helyét a bíróságon.

Kulcsár védője, Zámbó Gyula lapunknak kifejtette, hogy védence két törvény adta lehetőséget kombinált, amikor csak az ügyészeknek volt hajlandó vallomást tenni. A gyanúsított a nyomozás során bármikor megtagadhatja a vallomástételt, valamint bármikor meg is gondolhatja magát és vallomást tehet. Ugyanakkor joga van a büntetőeljárási törvény szerint kihallgatást kérni a nyomozást irányító és egyben felügyelő ügyésztől. Az ügyész ezt nem is tagadhatja meg tőle. Kulcsár 2004. május 19-én írásban vallomást tett a Fővárosi Főügyészségnek címezve. A hét gépelt oldalas levélben öszszefoglalta, hogy szerinte miként is történt a terhére rótt sikkasztás. E vallomásában szögezi le, hogy a rendőröknek nem kíván vallomást tenni, mivel nem bízik bennük. Az ügyészségen azonban hajlandó részletes, feltáró vallomást tenni. Mindezt abban a reményben, hogy az ügyészség támogatja majd az ellene hozott kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás) enyhítését, illetve jelzi, hogy szeretne lemondani a tárgyalásról. Erről azonban, úgy tűnik, nem mondhat le, hiszen a várható vád büntetési tétele több lesz, mint 8 év. A büntetőeljárási törvény szerint pedig ez kizárja, hogy valaki lemondjon a tárgyalásról, és csak a várható büntetési felső tétel harmadát kapja meg. Zámbó Gyula szerint az ügyészek nem örültek annak, hogy Kulcsár csak nekik hajlandó vallani, ám a nyomozás eredményessége érdekében vállalták a nyomozás e részének átvételét a rendőrségtől. A törvény egyébként erre is lehetőséget ad.

A vallomás elektronikus eszközzel is rögzíthető, ez egyébként nem kötelező, csak lehetőség, ám minden esetben írásban is rögzíteni kell azt. Az írásban lefektetett jegyzőkönyvet a kihallgatás vezetője fogalmazza meg, ám a terhelt maga is önállóan, összefüggően előadhatja azt, mintegy maga diktálva jegyzőkönyvbe álláspontját. Egyébként az ügyvéd úgy véli, hogy a videovallomás, illetve az írásos jegyzőkönyvek egy részletének nyilvánosságra kerülése nem befolyásolja az ügyet, ám nem örül a nyilvánosságnak. Mint mondta: a jegyzőkönyvek nem a nyilvánosság, hanem a bíróság számára készülnek, azokat egy egységben kell kezelni, és nem nyilvános vitát kell folytatni róluk.