Nem lesz széles a rakpart

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Az UNESCO nem engedte kiszélesíteni a budai rakpartot, így a városvezetés kénytelen volt meghátrálni akaratuk előtt
[/caption]Az ENSZ kulturális szervezete „megfenyegette” a fővárost, ha a budai főgyűjtő csatorna miatt kiszélesíti a rakpartot, a terület elveszíti világörökség-védelmi besorolását. A főváros korábban kétszer két sávos utat akart, amiről lemondott, majd vállalta, hogy a kiszélesített sávot beparkosítja. A Margit hídtól a Szabadság hídig tartó alsó rakpart a Várral együtt élvezi a világszervezet védelmét. Ezért a jelentősebb változtatáshoz a beleegyezésükre van szükség. Nos, az UNESCO maga kezdeményezte bevonását az eljárásba, majd a március végi bejárás után nem járult hozzá a főváros tervéhez.

Ezért új nyomvonalon kell kijelölni az ide tervezett közmű helyét. Ebből egyébként nincs hiány, mivel a Főmterv összesen hét változatot készített el. Ezek közül kellett most előhúzni a megfelelőt. Amennyiben az augusztusi fővárosi közgyűlés jóváhagyja, akkor a következő lesz a végleges nyomvonal. Az Üstökös utca és a Bem tér között a Liptay utca vonalában vezetik, keresztezve a Margit híd budai hídfőjét, majd csatlakoztatva a Bem tér és Batthyány téri szivattyútelep közötti főgyűjtőhöz.

A Halász utcai lehajtóig az alsó helyett a felső rakparton fektetik le a csöveket a 19-es villamos pályája alatt. Ezt csatlakoztatják a Lánchíd köz vonaláig korábban megépült alsó rakparti főgyűjtő szakaszhoz. Az Erzsébet hídig a nyomvonal a felső rakparton húzódik szintén a 19-es villamos sávja alatt. Az Erzsébet híd és a Goldmann György tér között már az alsó rakparton vezet. Erre a 4-es metró Gellért téri állomásának építése, illetve a Rudas, a Rácz és a Gellért fürdő termálforrásainak védőövezete miatt kényszerülnek. Innen a Műegyetem rakparton az Egry József utca alatt vezetik párhuzamosan az Irinyi János utcával. Az Irinyi János utca és a Hamzsabégi út között a nyomvonal követi a Bogdánffy utca vonalát, majd csatlakozik a korábban megépült szakaszhoz.

A világörökség által nem érintett szakaszon, a Margit híd és a Zsigmond tér között viszont megemelik az alsó rakpartot. Ennek köszönhetően az útpálya sokkal kevésbé lesz kiszolgáltatva az árvíznek. Ezen kívül a Margit hídnál kismértékben szélesítik az útpályát a Duna medrének rovására. Ezzel az alsó rakpart mindkét irányú elérését fogják megteremteni, amitől a budai belső kerületek forgalmi terhelésének jelentős csökkenését várják.

A budai oldalon végigvezető főgyűjtő csatornát 1870-től szeretné lefektetni a főváros, amióta Reitter Ferenc azt megálmodta. Szakaszainak építése már száz éve tart. A főgyűjtő a Csepelen építendő központi szennyvíztisztítóba vezeti majd a most még a Dunába ömlő csatornák tartalmát. Ez a helyzet pedig egyre tarthatatlanabb.

Milliókat kell fizetni a fővárosnak a garanciáért

A főváros százmillió eurós hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EBB) a szennyvíztisztító megépítésére. Visszafizetésére a magyar állam vállal garanciát. A helytállási kötelezettséget nem ingyen állja, a fővárosnak cserébe a hitel 0,5 százalékát kell kifizetnie. A magyar állam is hitelből járul hozzá a beruházáshoz, szintén az EBB-től vesz fel 94 millió eurót. A szennyvíztisztító hatvanöt százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja fizeti ki.

A főváros százmillió eurós hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EBB) a szennyvíztisztító megépítésére. Visszafizetésére a magyar állam vállal garanciát. A helytállási kötelezettséget nem ingyen állja, a fővárosnak cserébe a hitel 0,5 százalékát kell kifizetnie. A magyar állam is hitelből járul hozzá a beruházáshoz, szintén az EBB-től vesz fel 94 millió eurót. A szennyvíztisztító hatvanöt százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja fizeti ki. Az UNESCO nem engedte kiszélesíteni a budai rakpartot, így a városvezetés kénytelen volt meghátrálni akaratuk előtt -->