Resszkessetek DVD-kalózok!

[caption id="" align="alignleft" width="134"] Kalózok horrorálmainak legsötétebb jelenete: DVD-, CD- és videókazetta-hegyek recsegnek az úthenger alatt
[/caption]Emlékezetesek az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) köztéri demonstrációi, amelyek során egy jókora úthenger kilapította az elébe kiszórt hamis VHS-eket és DVD-ket. Az utóbbi években ilyen okító jellegű akciók ugyan nem voltak, de az ASVA még nagyobb erőkkel küzd a kalóz másolatok és a feketepiac ellen. Szorosan együttműködik többek közt az ORFK-val és a Vám- és Pénzügyőrséggel. Nyugaton az emberek komolyabban veszik a kalózkodás veszélyeit és az általa okozott károkat. Idehaza minden arra vall, a lakosságban alig tudatosodott, hogy bűncselekmény a kalóz anyagok másolása, terjesztése, valamint a filmek és zenék internetes fel- és letöltése. Persze hozzá kell tenni, hogy a magáncélú másolás vagy a kalóz termék vásárlása nem számít törvénytelennek. Az ASVA fő célja, hogy felhívja a kormányzat és a lakosság figyelmét a kalóz filmek, zenék és szoftverek társadalmi és gazdasági veszélyeire. Az ASVA társszervezete, az amerikai filmstúdiók érdekeit védő MPA (Motion Pictures Association) becslése szerint tavaly Magyarországon mintegy húszmillió dollár (3,6 milliárd forint) kár érte a filmipart. Ám olyannyira virágzik a feketepiac, hogy ez az összeg folyamatosan emelkedik, jelenleg évi 4,2 milliárdra teszik. Összehasonlításképpen: a magyar filmesek ennél összesen félmilliárd forinttal kevesebb támogatást kapnak évente! A filmszakma kárához járul még az a 2,2 milliárd forintos veszteség, amely a játékszoftverek gyártóit és terjesztőit sújtja minden évben.

Csehországban tavaly szintén húszmillió dollár kárt okoztak a filmiparnak, Lengyelországban harmincmilliót, Szlovákiában csupán kétmilliót. Hozzá kell tenni, hogy Ukrajnában, Romániában és Szerbiában nagyságrendekkel rosszabb a helyzet. Idehaza tíz filmből körülbelül négy hamisítvány, és négyből három rendkívül rossz minőségű, ami azt jelenti, hogy moziban vették fel. Az ASVA számításai szerint idehaza minden második DVD illegális. Májusbana kamerás kalózok ellen indult három hónapos hadjárat, azzal a kecsegtető ajánlattal, hogy a szemfüles tettenérők esetenként 100000 forintos jutalomban részesülnek. Az efféle akciók ugyan nem szorítják vissza a kalózkodást, de figyelemfelkeltőek a lakosság számára.

Az Egyesült Államokban, ahol összehasonlíthatatlanul nagyobb a kalózok elleni küzdelem, a tavalyi 3,5 milliárd dolláros kár idén 5,3 milliárd dollárra emelkedik, állítja az MPA. Annak ellenére is, hogy az összefogás a kalózkodás visszaszorítására nemzetközi méretű. A G8-országok (a nyolc ipari nagyhatalom) szorosan együttműködnek a WIPO-val (Szellemi Tulajdon világszervezete), a WCO-val (Vámigazgatások Világszervezete), az Interpollal és más országokkal.

– Az ASVA segíti a rendészeti szervek nyomozó munkáját is, bár nyomozati jogkör nélkül – mondja dr. Kálmán András, az ASVA igazgatója. – Mindazonáltal nem a feketepiaci csirkefogók tettenéréseit tartom igazi eredménynek, hanem hogy elindult együttműködésünk a gazdasági és az Oktatási minisztériummal. A két szaktárca például segíti a Filmhalász elnevezésű számítógépes programunk terjesztését. A programot a cégvezetők ingyen megkaphatják, és segítségével kiszűrhetik alkalmazottaik törvénytelen letöltéseit. Azt is jelentős eredménynek tartom, hogy az Antenna Hungaria a digitális televíziózással kapcsolatban az ASVA tanácsát kérte ki. A jövő ugyanis a digitális világé. Nemsokára eljön a digitális mozik és tévék kora, amikor egy filmet egyszerre mutathatnak be a föld minden pontján. Aggasztó, hogy az internetfelhasználók egyharmada töltött már le filmet, zenét vagy szoftvert illegálisan. Az ASVA egyik fő célja a letöltések legalizálása, és ezáltal új kereskedelmi csatornák létrehozása, mert csak így lehetne visszaszorítani a fájlcserélő rendszerekkel történő törvénytelen letöltéseket.

Árpa Attila sikeresen küzd a kalózok ellen

Az elmúlt másfél évben több mint tíz letartóztatásra került sor olyan személyek esetében, akik illegálisan másolták és terjesztették Árpa Attila Argo című filmjét. A rendező 2004 szeptemberében indította el az akciót a kalózok fülön csípésére azzal a jelképes tettel, hogy láncfűrésszel kettévágott egy hamis Argo-DVD-t. Három bejelentő kapott jutalmat, egy négyszázezer, egy kétszázezer és egy ötvenezer forintos összeget. A többség nem kért pénzt, mondván, nem anyagi haszonért tett bejelentést. Az Argo magas nézettséget ért el, mégsem lett nyereséges, és Árpa Attila szerint ez a kis állami támogatáson kívül a kalózoknak tulajdonítható.